Bizonyos művészek nevei örökre összefonódtak a munkáikon újból és újból visszaköszönő motívumaikkal: Claude Monet és a tavirózsák, George Stubbs és a lovak, Edgar Degas és a balett-táncosok. Edmond de Goncourt francia író 1874 februárjában keresett fel a műhelyében "egy bizonyos Degas nevű ismeretlen festőt". A francia művész a balerinák mozdulatait idéző rövid "koreográfiát" adott elő - jegyezte fel a naplójába az író, aki "nagyon szórakoztatónak" találta, ahogy Degas "a lábujjhegyein állva, karjait maga köré emelve igyekezett ötvözni a táncmester és a festő tudását".

Edgar Degas (1834-1917) balett iránti kezdeti érdeklődése idővel egy egész életen át tartó rajongássá nőtte ki magát. Az 1870-es évektől kezdve igazi törzsvendége lett a francia balettművészet bölcsőjének számító párizsi operának, ahol az előadások tanulmányozása mellett érdeklődve figyelte a táncosok próbáit, a bemelegítéseket és a színfalak mögötti jóízű pletykálkodásokat.

A művész vázlatot készített mindenről és aprólékos megfigyeléseit lenyűgöző festményeken örökítette meg. A londoni Királyi Művészeti Akadémia Degas and the Ballet: Picturing Movement (Degas és a balett: a mozdulatok megfestése) című kiállításán a látogatók időrendi sorrendben követhetik végig Degas balettművészet inspirálta festészetének kibontakozását, az 1870-es évek dokumentarista ábrázolásmódjától kezdve, az utolsó évek érzékiséggel teli kifejezésmódjáig.

A 85 alkotást felvonultató tárlat a korszak tudományos felfedezései - elsősorban a fotográfia és a korai film vívmányai - közé ágyazva mutatja be Degas-nak a mozgásban lévő test megragadására irányuló törekvéseit. A kiállítás jól szemlélteti, hogy a művész nagyon is tisztában volt a legújabb technológiai újításokkal - 61 esztendősen még egy kamerát is vett magának -, amelyeket gyakran közvetlenül is alkalmazott művészetében.

A balerinák iránti szenvedélye az impresszionizmus egy sajátos felfogásaként érthető meg. Az impresszionisták a modern élet megfestői, Párizs nyüzsgő életének modern történetírói voltak. Az opera táncosai, akik közül sokan szegény családból származtak és laza erkölcseikről voltak hírhedtek, az impresszionista művészet modern karaktereit testesítették meg - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában (www.telegraph.co.uk). A kiállítás egyik központi darabja a híres Kis 14 éves táncoslány című szobor bronz öntvénye. A táncosok körében elfogadott prostitúcióról árulkodó viaszszobor volt az egyetlen szobor, amelyet Degas kiállított az életében.

A festő azon célja, hogy pontosan "visszaadja a mozdulatokat" a vásznon, központi szerepet játszik a kiállításon, ahol faszén, kréta, ceruza és pasztellkréta révén megszülető tanulmányokon, valamint lenyűgöző festményeken kelnek életre a táncosok. Degas vázlatain saját életének pillanatai, a párizsi opera kulisszái mögött gyűjtött élményei és a Montmartre-i műhelyében megszülető gondolatai köszönnek vissza.

A szombaton megnyílt kiállítást december 11-ig kereshetik fel az érdeklődők.