"Egy gyermekkori álom valósul meg: negyvenöt évvel ezelőtt elindultam egy gyűjtői úton, amelynek eredményeképpen elmondhatom magamról azt, hogy Európa legnagyobb délkelet-ázsiai magángyűjteményével rendelkezem" - tekintett vissza a kezdetekre Zelnik István a múzeumot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.

A műgyűjtő hozzátette, a szakemberek javaslatára 50-60 ezres kollekciójának legértékesebb darabjaiból hozta létre magánerőből az új múzeumot, a külföldi felkérések ellenére hazájában. Szerdára az intézmény akkreditációja is lezárult, így a kiállítóhely hivatalosan is viselheti a múzeum nevet.

Mint a térség neves kutatói, a francia Claude Jacques és Jean-Francois Hubert a sajtótájékoztatón kiemelték: a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum Budapest gazdag múzeumi kínálatában is egyedülálló intézményként nyílik meg, más jellegű kiállítással, mint az Andrássy út túloldalán található Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum.

Délkelet-Ázsia régi elnevezése Indokína volt, ez jelzi, melyik két nagy kultúra volt meghatározó befolyással a térség fejlődésére, ahol azonban a befogadott hatások ellenére mindegyik ország megőrizte saját kulturális arculatát - jellemezte a múzeum által bemutatott régiót Claude Jacques.

A Kambodzsa-kutató, epigráfus hozzátette: ez a rendkívüli művészeti gazdagság igen jól nyomon követhető a Zelnik Aranymúzeum kiállításában is.

Renner Zsuzsanna, az új kiállítóhely kutatási és tudományos igazgatója emlékeztetett arra, hogy a világ kulturális örökségének tetemes hányadát magángyűjtemények őrzik, de ezeket többnyire csak tulajdonosaik élvezhetik. Más utat választott azonban Zelnik István, aki gyűjteménye legértékesebb részének bemutatása mellett tudományos kutatási programot is indított - fűzte hozzá.

Mint Renner Zsuzsanna megjegyezte, a kiállítás összeállítása során több szempontot is figyelembe vettek: a múzeum anyaga egyrészt kronológiailag végigköveti a térség történelmének több mint kétezer évét a törzsi kultúrák korától a tyám és jávai királyságokon át a Khmer Birodalomig, másrészt számtalan műtárgyon keresztül bemutatja a Délkelet-Ázsiát ért legfontosabb impulzusokat: a hinduizmust, a buddhizmust és a tengeri kereskedelmet.

Zelnik István korábban az MTI-nek elmondta, hogy a múzeumban több mint ezer nemesfém - többnyire arany - tárgy látható, ezeken kívül hasonló mennyiségű porcelán, drágakő, fajansz, elefántcsont, kő és bronz műkincs kapott helyet; az 1500 négyzetméteren kiállított anyag biztosítási összértéke 40 milliárd forint.

További terveiről a múzeumalapító-műgyűjtő elárulta, hogy kollekciója egyes tárgyegyütteseiből vándorkiállításokat tervez. Az első utazó tárlat a Vietnám partjai közelében elsüllyedt Ca Mau-dzsunka elsősorban kínai porcelánokból álló rakományát mutatja be a Hanoi Nemzeti Múzeummal együttműködésben; a kiállítás 2012 tavaszán a budapesti Néprajzi Múzeumból indul európai körútra.

Később hasonló tárlatok születhetnek a burmai ezüstkincsekből, a Dong-Son bronzokból vagy a tyám fajanszanyagból is.

Zelnik István elmondása szerint a tudományos feldolgozás után gyűjteményének több tízezer darabját aukciókon kívánja értékesíteni, melyek bevételéből kutatási és ösztöndíjprogramokat finanszíroz.

A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum szombaton és vasárnap mutatkozik be a nagyközönség előtt: az első két nyitvatartási napon az alapító 10, 15 és 18 órakor tárlatvezetéseket tart, amelyekre a www.zelnik-collection.com honlapon lehet jelentkezni. A kiállítás szeptember 22-én válik folyamatosan, a hét minden napján látogathatóvá.