Mirkóczki Ádám sajnálatosnak nevezte, hogy ezt a beadványt a Jobbiknak kellett elkészítenie. Álláspontjuk szerint ez a kormány vagy más hivatalos szerv feladata lett volna hivatalból eljárva.

A Jobbik éppen ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé az állami kitüntetések visszavonását Kertész Ákos esetében.

Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én jelent meg Kertész Ákos nyílt levele, amelyben az író úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló (...) a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!".

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon. Az író kedden helyreigazította augusztus 29-i nyílt levelének azt az állítását, amely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna: megfogalmazása szerint "helyesen ilyen mondat nincs".

A kormány nevében egy interpellációra válaszolva hétfőn a parlamentben Halász János államtitkár jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra".

Kedden miniszterelnök szóvivője azt mondta, a kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kossuth-díjának sorsával, de remélik, hogy az író bocsánatot kér.

Schmitt Pál köztársasági elnök szerdán levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét "az arra érdemtelenné vált személy" esetében.

A Kossuth-díjat utólag eddig egyszer vontak vissza: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta.