art&design
2011. 09. 14.
Szeged anno
Több mint 450 fotón elevenedik meg Szeged XIX. és XX. századi története Fári Irén, a Móra Ferenc Múzeum történészének frissen megjelent kötetében.
A Szeged anno… című albumban látható képek többsége a közgyűjtemény több tízezer darabos fotótárából származik, de szerepelnek a könyvben fotográfiák a Somogyi-könyvtár, a megyei levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és magánszemélyek anyagából is – mondta a helytörténész a kötet szerdai bemutatóján.
A könyv fő rendezési elve az idő: az egyik első kép 1858-ból a vasúti híd építését örökíti meg, a legutolsó 1944-ben pedig az átkelő felrobbantását. A képek azonban nem lineáris sorban, hanem hat fejezetbe rendezve követik egymást.
Az első rész a nagyváros születését: az 1879-es árvíz előtti Szegedet, majd az elöntött települést, és az újjáépítést mutatja be.
A XIX. század jellemzően a műtermi fotózás időszaka volt, így az egyik fejezetben a város polgárai és híres lakói elevenednek meg: az olvasók láthatják a könyvtáralapító Somogyi Károlyt, a neves irodalomtörténészt, piarista tanárt, Sík Sándort, a múzeumigazgató Tömörkény Istvánt vagy Móra Ferencet - felesége és Panka lánya társaságában.
Az egyik képen Juhász Gyula szerepel, másfél éves korában egy fotelben ülve, partedlivel a nyakában, a fotó nem csupán, a később híressé váló író miatt érdekes, jól jellemzi a kor hangulatát is.
Az albumban különleges fényképek láthatók a város jeles eseményeiről is: az ötezredik népfőiskolai tanterem avatásán készült felvételen megjelenik például Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, amint egy gyerekek alkotta, élő diadalkapu alatt haladnak át.
A fényképek segítségével az olvasók „jelen lehetnek” a Kossuth-szobor avatásán, a Dóm felszentelésén vagy Juhász Gyula 25 éves írói jubileumán, amikor a költő pályatársainak gyűrűjében - József Attila, Szabó Lőrinc, Kosztolányi, Babits és Móra koszorújában - áll a Kultúrpalota lépcsőjén.
A város mindennapjait felidéző fejezetben a kötetet fellapozó érdeklődők megismerhetik a paprikapiacon és a szalámigyárban folyó életet, és külön rész foglalkozik az iskolavárossal, Szeged sokszínű oktatásával. Az egyik, a piarista gimnázium tanári karát ábrázoló fotón például a fiatal Öveges József is föltűnik.
A könyv fő rendezési elve az idő: az egyik első kép 1858-ból a vasúti híd építését örökíti meg, a legutolsó 1944-ben pedig az átkelő felrobbantását. A képek azonban nem lineáris sorban, hanem hat fejezetbe rendezve követik egymást.
Az első rész a nagyváros születését: az 1879-es árvíz előtti Szegedet, majd az elöntött települést, és az újjáépítést mutatja be.
A XIX. század jellemzően a műtermi fotózás időszaka volt, így az egyik fejezetben a város polgárai és híres lakói elevenednek meg: az olvasók láthatják a könyvtáralapító Somogyi Károlyt, a neves irodalomtörténészt, piarista tanárt, Sík Sándort, a múzeumigazgató Tömörkény Istvánt vagy Móra Ferencet - felesége és Panka lánya társaságában.
Az egyik képen Juhász Gyula szerepel, másfél éves korában egy fotelben ülve, partedlivel a nyakában, a fotó nem csupán, a később híressé váló író miatt érdekes, jól jellemzi a kor hangulatát is.
Az albumban különleges fényképek láthatók a város jeles eseményeiről is: az ötezredik népfőiskolai tanterem avatásán készült felvételen megjelenik például Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, amint egy gyerekek alkotta, élő diadalkapu alatt haladnak át.
A fényképek segítségével az olvasók „jelen lehetnek” a Kossuth-szobor avatásán, a Dóm felszentelésén vagy Juhász Gyula 25 éves írói jubileumán, amikor a költő pályatársainak gyűrűjében - József Attila, Szabó Lőrinc, Kosztolányi, Babits és Móra koszorújában - áll a Kultúrpalota lépcsőjén.
A város mindennapjait felidéző fejezetben a kötetet fellapozó érdeklődők megismerhetik a paprikapiacon és a szalámigyárban folyó életet, és külön rész foglalkozik az iskolavárossal, Szeged sokszínű oktatásával. Az egyik, a piarista gimnázium tanári karát ábrázoló fotón például a fiatal Öveges József is föltűnik.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal-beszélgetés