irodalom
2011. 09. 10.
A MÚOSZ Tóth Károlyt választotta ügyvezető elnökévé
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Tóth Károly alelnököt választotta a szervezet ügyvezető elnökévé a szombati rendkívüli küldöttgyűlésén. A szövetség – miután meghallgatta Eötvös Pál elnök megnyitó beszédét – felkérte a MÚOSZ ellenőrzőbizottságát, hogy vizsgálja ki azokat a vádakat, amelyek az ingatlanügyletei és vagyongazdálkodása miatt érte a szervezetet.
Tóth Károly december 10-éig, a MÚOSZ tisztújító küldöttgyűléséig tölti be a pozícióját. Ügyvezető elnök választására azért volt szükség, mert a szervezet élén mintegy hét éve álló Eötvös Pál már korábban bejelentette: legkésőbb 2011 őszéig látja el a feladatot. Tóth Károly az egyedüli jelölt volt a pozícióra.
Az ügyvezető elnök megválasztását megelőzően Eötvös Pál elnöki bevezetőjében – jelezve, hogy elnökségéről a decemberi küldöttgyűlésen számol be részletesen – azokra a bírálatokra válaszolt, amelyek a Magyar Narancs e heti számában, Bajnai Zsolt cikkében (Kiút vagy egérút - Mi lesz a Magyar Újságírók Országos Szövetségével?) fogalmazódtak meg a szervezet gazdálkodásáról. Azt mondta: vállalható döntésnek tartja, hogy a MÚOSZ a romos állapotban lévő Andrássy úti székházából egy korszerű, új Vörösmarty utcai épületbe költözött, és emellett csak a tihanyi üdülőjét tartotta meg az ingatlanjai között. Hozzátette: a szervezet balatonszéplaki üdülőjének, valamint Andrássy úti ingatlanjainak értékesítéséből mintegy 2 milliárd forintos bevétele származott, az új székházzal kapcsolatos kiadásai azonban 1,6 milliárd forintos költséget jelentettek, a szervezetnél maradó csaknem 330 millió forintból pedig 240 millió forintot költött az ügyletekhez kapcsolódó adóra.
Arról is beszámolt, hogy elnöki fizetése megegyezik elődjének díjazásával, akitől hét éve vette át a posztot. Beszédében megvédte az emasa főszerkesztőjét, valamint az ingatlanberuházás lebonyolításáért felelős Sárosi Péter elnökségi tagot, akiknek munkájával szemben szintén megfogalmazódtak vádak. „Fenntartható fejlődést hagyok hátra, ami ugyan jó szervezést és gazdálkodást igényel, de megvalósítható” – fogalmazott Eötvös Pál, aki úgy vélte: a mintegy 4200 tagot számláló MÚOSZ fiatalítása és a szervezet súlyának növelése a legnagyobb kihívás a következő vezetés számára.
Eötvös Pál felszólalását számos kritika és elismerés is követte. Mivel többen szükségesnek tartották a vagyongazdálkodással kapcsolatos vádak kivizsgálását, a küldöttgyűlés határozatban kérte fel erre a szervezet ellenőrző bizottságát. Mások az érdekvédelem hiányát és a médiában zajló eseményekre, a többi közt a médiatörvény születésére adott válaszok elmaradását rótták fel a szervezet vezetőjének.
Az ügyvezető elnökké választott Tóth Károly nyugdíjas újságíró, a Magyar Televízió debreceni stúdiójának egykori munkatársa azt mondta: markáns érdekvédelmet és közéleti jelenlétet kíván biztosítani a MÚOSZ-nak, valamint a finanszírozhatóságát. A küldöttgyűlés szombaton várhatóan dönt az Alapszabályának, Etikai kódexének és Érdekvédelmi kódexének módosításáról is. Az Alapszabály változtatása után várhatóan megszűnik a választmány. A szervezet évente legalább egy alkalommal tart közgyűlést, két küldöttgyűlés között pedig egy kibővített elnökség irányítja majd a szervezetet.
Az ügyvezető elnök megválasztását megelőzően Eötvös Pál elnöki bevezetőjében – jelezve, hogy elnökségéről a decemberi küldöttgyűlésen számol be részletesen – azokra a bírálatokra válaszolt, amelyek a Magyar Narancs e heti számában, Bajnai Zsolt cikkében (Kiút vagy egérút - Mi lesz a Magyar Újságírók Országos Szövetségével?) fogalmazódtak meg a szervezet gazdálkodásáról. Azt mondta: vállalható döntésnek tartja, hogy a MÚOSZ a romos állapotban lévő Andrássy úti székházából egy korszerű, új Vörösmarty utcai épületbe költözött, és emellett csak a tihanyi üdülőjét tartotta meg az ingatlanjai között. Hozzátette: a szervezet balatonszéplaki üdülőjének, valamint Andrássy úti ingatlanjainak értékesítéséből mintegy 2 milliárd forintos bevétele származott, az új székházzal kapcsolatos kiadásai azonban 1,6 milliárd forintos költséget jelentettek, a szervezetnél maradó csaknem 330 millió forintból pedig 240 millió forintot költött az ügyletekhez kapcsolódó adóra.
Arról is beszámolt, hogy elnöki fizetése megegyezik elődjének díjazásával, akitől hét éve vette át a posztot. Beszédében megvédte az emasa főszerkesztőjét, valamint az ingatlanberuházás lebonyolításáért felelős Sárosi Péter elnökségi tagot, akiknek munkájával szemben szintén megfogalmazódtak vádak. „Fenntartható fejlődést hagyok hátra, ami ugyan jó szervezést és gazdálkodást igényel, de megvalósítható” – fogalmazott Eötvös Pál, aki úgy vélte: a mintegy 4200 tagot számláló MÚOSZ fiatalítása és a szervezet súlyának növelése a legnagyobb kihívás a következő vezetés számára.
Eötvös Pál felszólalását számos kritika és elismerés is követte. Mivel többen szükségesnek tartották a vagyongazdálkodással kapcsolatos vádak kivizsgálását, a küldöttgyűlés határozatban kérte fel erre a szervezet ellenőrző bizottságát. Mások az érdekvédelem hiányát és a médiában zajló eseményekre, a többi közt a médiatörvény születésére adott válaszok elmaradását rótták fel a szervezet vezetőjének.
Az ügyvezető elnökké választott Tóth Károly nyugdíjas újságíró, a Magyar Televízió debreceni stúdiójának egykori munkatársa azt mondta: markáns érdekvédelmet és közéleti jelenlétet kíván biztosítani a MÚOSZ-nak, valamint a finanszírozhatóságát. A küldöttgyűlés szombaton várhatóan dönt az Alapszabályának, Etikai kódexének és Érdekvédelmi kódexének módosításáról is. Az Alapszabály változtatása után várhatóan megszűnik a választmány. A szervezet évente legalább egy alkalommal tart közgyűlést, két küldöttgyűlés között pedig egy kibővített elnökség irányítja majd a szervezetet.