"Amikor az édesanyámtól örökölt grafikákat nézegettem, megfogalmazódott bennem: milyen kár, hogy csak én láthatom ezeket a műalkotásokat" - emlékezett a mappa születését megelőző időszakra Kovács Kristóf, Aba-Novák Vilmos festőművész unokája.
 
Aztán - mint mondta -, arra gondolt, kiadja ezeket mappaként, de rögtön rájött: az 1920-24 között született műveket valamilyen módon közelíteni kellene időben a mai kor emberéhez. Ekkor kérte fel Zalán Tibor költőt, aki verseket írt az általa kiválasztott 17 Aba-Novák grafikához.

Fantasztikus egymásra találásnak nevezte a két alkotó közös munkáját Jankovics József irodalomtörténész a debreceni bemutatón.

Mindkettőjüket érdekelte a női test, izgatta őket a test megjelenítése, s a 20. század eleji festő és a 21. század eleji költő hasonlóan oldotta meg feladatát - mondta. A masszív, kemény, erőt sugárzó rajzokból Zalán a szavakkal, a kézírás lírájával kicsalta az érzelmek sokszínűségét - mutatott rá az irodalomtörténész. 

"Nehéz volt ezt megoldani" - tette hozzá Zalán Tibor a Modem-beli bemutatón. "Arra törekedtem, hogy ne illusztratív legyen a szöveg, a képek ugyanis mindent elmondanak. Úgy kellett Aba-Novák grafikáit továbbgondolni a versekkel, hogy az enyém is legyen és az övé is maradjon."

Aba-Novák Vilmos csaknem 400 eredeti alkotását április 21-től több tízezren tekintették meg már Debrecenben. A tárlatot a nagy sikerre tekintettel meghosszabbították, így az július 20-ig, vasárnapig még megtekinthető a debreceni Modemben.