bezár
 

art&design

2011. 09. 04.
Vesztésre áll a magyar állam a Herzog-perben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Folytatódik a Herzog-per Washingtonban. Az illetékes washingtoni bíróság ugyanis elutasította a magyar állam fellebbezését – így eredménytelennek bizonyultak azok az erőfeszítések, amelyekkel el akarták kerülni az amerikai bíróság döntését az évtizedek óta folyó restitúciós perben.

prae.hu

A Herzog-műkincsek örökösei tavaly indítottak pert az Egyesült Államokban, hogy visszaköveteljék jogos tulajdonukat. A per első szakaszában a magyar állam ellenvetéssel élt, mondván, a washingtoni bíróság nem illetékes ez ügyben, és az 1973-as amerikai-magyar vagyonjogi egyezmény során ezt a kérdést már rendezték. Az 1973-as egyezményre hivatkozott eddig minden magyar illetékes az elmúlt években, mint jogi alapra a kérelem teljes elutasítására. Az illetékes amerikai bíróság ezt elbírálta és az elmúlt hét végén döntést hozott: e szerint az 1973-as egyezmény nem zárja ki, hogy a műtárgyakat visszaigényeljék, így az – a megismert tényállás alapján – nem vonatkozik a Herzog-örökösök Magyarországon visszaperelt festményeire sem.

Magyarország részletes, jogtechnikai akadályokkal való védekezését, amely arra irányult, hogy az ügy érdemében ne születhessen döntés, 33 műtárgyra vonatkozóan minden további pontban is elutasította a bíróság.

A bíróság egyetértett a Herzog-örökösökkel abban, hogy a „kereseti kérelem egyértelműen állít alapvető és komoly követeléseket, amelyek szerint a Herzog-gyűjteményt kártalanítás nélkül és diszkriminációs célból vették el.”

Az elkövetkezőkben – a bíróság döntésének értelmében – Magyarország kénytelen lesz eleget tenni a bizonyítási eljárásnak. A magyar állami és múzeumi alkalmazottaknak eskü alatt kell majd vallomást tenniük, teljes hozzáférést kell biztosítaniuk minden levéltárhoz, és felhívásra minden dokumentumot ki kell adniuk az illetékes bíróságnak.

Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a bíróság ítéletben marasztalja el majd a magyar felet. (Ez történt a közelmúltban egy szintén amerikai bíróság által lefolytatott per során, amikor Oroszország ellen is ítéletet hoztak a Lubávicsi rabbi könyvtárával kapcsolatos perben, az oroszok ugyanis nem voltak hajlandóak együttműködni a bizonyítási eljárásban.)

Most a per során először – a bizonyítékok nyilvánosságra hozásával – az egész világ értesül majd arról, hogy Magyarországnak milyen szerepe volt a holokausztban, az akkori vagyonfosztásban, és azóta mit tett a helyreállítás érdekében. (Közismert, hogy bár a magyar kormány 1998-ban Washingtonban aláírt, és 2009-ben megerősített egy nemzetközi megállapodást, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a múzeumokban és közintézményekben található kétes eredetű műtárgyakról katalógust készít és ezt nyilvánosságra hozza – ezt a kötelezettségét mindmáig nem teljesítette...)

Miután az Amerikában benyújtott kereseti kérelem teljes elszámolást, átvilágítást is kér, ezért Magyarország ezúttal kénytelen lesz átvizsgálni a múzeumok állományát és az állami intézményekben fellelhető műtárgyak leltárát, és nyilvánosságra hozni a holokauszt alatt elrabolt, és azóta sem visszaszolgáltatott műkincsek listáját.

Az amerikai bíróság ugyan döntésében közölte, hogy nem szándékozik újra megvizsgálni a több mint 10 éve tartó Herzog-perben érintett további 11 festmény jogi helyzetét, akkor sem, ha ténybeli tévedés vagy hibás jogi érvelés az ítélet alapja. Ugyanakkor határozottan elutasította a magyar bíróság jogerős ítéletének indoklását, amely szerint az 1973-as amerikai-magyar vagyonjogi egyezménnyel kapcsolatos részleges kárpótlás miatt nem kaphatja vissza Marta Nierenberg –a híres műgyűjtő, Herzog Mór Lipót unokája – a kért műtárgyakat, mert az egyezmény következtében a magyar állam tulajdont szerzett a festményeken. Bár az amerikai bíróság nem szándékozik újratárgyalni a per tárgyának kisebb részét érintő festmények jogi sorsát, Marta Nierenberg évtizedes igényével egyetértett.

„Megelégedésünkre szolgál a bíróság döntése, és folytatjuk a küzdelmet a Herzog család gyűjteményének visszaszolgáltatásáért” – mondta Michael S. Shuster, a család amerikai ügyvédje. „A bíróság túlnyomó többséggel a felperesnek adott igazat döntésében, és igazságosan utasította el Magyarország próbálkozását, hogy az ügyet érdemben ne tárgyalhassák. Várjuk az eljárás folytatását a bizonyítási szakasszal, amelyben feltárják a magyar kormány szégyenteljes magatartását a vagyonfosztás során, illetve a visszaadás megtagadásával kapcsolatosan.”

nyomtat

Szerzők

-- Áfra János --


További írások a rovatból

Ketten Lugosi Lugo László Fotónaplójáról (1978-1982) című műve kapcsán
A városarcheológia szervetlen fossziliája
art&design

A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
A teremtett „képzelet” határtalansága

Más művészeti ágakról

építészet

Huszadik Média Építészeti Díja finálé
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
Az idei Verzión fókuszba kerülnek az anyák küzdelmei


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés