A csütörtökön elhunyt H. Barta Lajos a Magyar Írószövetség tagja volt.

A nevéhez megkülönböztetően felvett H betű szülőfaluját, a neki díszpolgárságot adó Hartát jelöli - írta a Régi Nemzetesek Társasága az MTI-hez eljuttatott megemlékezésében. 1953-ban, miután leérettségizett, villanyszerelő szakmunkásként kezdett dolgozni.

Újságírói, írói ambícióit az 1950-es évek második felétől élhette ki igazán: üzemi lapok munkatársából néhány év múltán - három évtizedre - a Magyar Nemzet "mindenese" lett.

Volt belpolitikai újságíró, külföldi tudósító, állandó tördelő- és gyakran olvasószerkesztő, szerkesztőbizottsági tag.

Az 1960-as évek elejétől sikeres színpadi és tévéjátékszerzőként is ismertté vált. Legismertebbé és legsikeresebb darabjai: a Kiáltás című nyugtalanító oratórium, valamint az abszurdot továbbfokozó két komédia, a Beszélgetés a fagylaltmérgezőkkel és a Szaltó mortale.

Mint a megemlékezésben olvasható, H. Barta Lajos 1998-ban kilépett Magyar Nemzettől, félszáz társával együtt megalapította a Régi Nemzetesek Társaságát, és állandó szerzője lett a karácsonyonként megjelenő Régi Nemzet évújságnak.

Utolsó két könyvét, a Balkánembert és az Ó, te boldog XX. század címűeket magánkiadásban - sajátos groteszk abszurdként a 70. és a 75. születésnapjai előtt egy-egy évvel jelentette meg.