bezár
 

art&design

2008. 07. 16.
Atombombával a műkincshamisítók ellen
MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
"Atombombabiztos" az orosz tudományos akadémia fizikusainak új módszere a hamis műkincsek leleplezésére: az általuk kifejlesztett technika az alkotás anyagában megtalálható bizonyos részecskék mennyiségét lemérve kideríti, hogy az 1945 - vagyis az első atomrobbantások - előtt vagy után keletkezett-e.

prae.hu

A cézium 137-es és a stroncium 90-es izotópjait először az 1945 júliusában Új-Mexikóban felrobbantott amerikai kísérleti atombomba szabadította fel, majd ezt követően a hirosimai és nagaszaki támadások. E radioaktív izotópok a földfelszínre és a növényekbe kerültek, és megtalálhatók minden, 1945 után készült festményben, mivel a festékek higítására használt olajok - mint például a terpentin - növényi eredetűek. Az orosz kutatók bizonyosságot szereztek arról, hogy a cézium 137 és a stroncium 90 csak a '45 után készült művekben található meg.

A tudósok az atombombával való műkincsvizsgálat ötletét Jelena Basznertől, a szentpétervári Állami Képtár XX. századi gyűjteményének kurátorától kapták, aki munkája során egyszerű módszert keresett a hamis műtárgyak kiszűrésére, mivel az 1900-as évek elejének orosz avantgárd alkotásait nagy számban hamisították a hatvanas években.

nyomtat

Más művészeti ágakról

Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
Renaud-Delage: Gru 4
Kertész Edina: A fotográfuslány – könyvbemutató


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés