Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója elmondta, hogy a sorozat következő darabja szeptember 7-én jelenik meg, ezt követően kéthetente, szerdánként lehet megvásárolni a Karinthy-köteteket.

A vezérigazgató emlékeztetett: a kiadó eddig tizenöt könyvsorozatot indított útjára, például Mikszáth Kálmán, Jókai Mór műveiből. A borító az art deco stílusjegyeit viseli, amivel Karinthy Frigyes korát szeretnék megidézni.

Hitseker Mária, a Kossuth Kiadó tudományos főmunkatársa, a sorozat szerkesztője az MTI-nek elmondta: a 22 kötetben Karinthy valamennyi "arcával" szeretnék megismertetni az olvasókat, a humoros, könnyed író mellett például bemutatják a magyar regény megújítóját, az avantgárd líra nyelvének megteremtőjét, valamint az esszéíró Karinthyt is.

A szerkesztő ugyanakkor megjegyezte, hogy a teljes Karinthy-életmű megjelentetésére nem vállalkozhattak, mert annak feldolgozása még várat magára, több szöveg még "rejtőzködik" a korabeli lapokban.

A bemutatón megjelent Ungvári Tamás író, irodalomtörténész, aki megjegyezte, hogy körülbelül hat könyvnyi kiadatlan Karinthy-művet lehetne még összegyűjteni. Ungvári Tamás arról is beszélt, hogy pályafutása alatt tizenhárom Karinthy-kötetet szerkesztett, a szerző mintegy kétszáz addig ismeretlen szövegét tette közzé.

Karinthy Frigyesről az irodalomtörténész úgy vélekedett, hogy noha leginkább a humoros, könnyed írót ismeri a közvélemény, Karinthy volt az egyik "legkomolyabb filozófus a magyar irodalomban". Kiemelte: a szélesebb olvasóközönség az ő paródiái révén ismerte meg a Nyugat íróit, amivel "kijelölte a magyar irodalom múltját, jövőjét is".

Karinthy Márton író, Karinthy Frigyes unokája, a Karinthy Színház igazgatója arról beszélt, hogy mit jelent számára a nagy író leszármazottjának lenni. "A Karinthy név egyszerre csoda és métely, meg kell neki felelni, szembesülni kell vele" - fogalmazott, megemlítve, minden korosztály felfedezi "a maga Karinthyját".

Karinthy Márton kiemelte: a "nevető bölcsként" is emlegetett alkotónak rendkívül sok arca volt, de az irodalomtörténetben kevés hangsúlyt kapott a "vátesz, aki az emberiség sorsát a vállára veszi".

A Mennyei riport, az Így írtok ti, az Utazás a koponyám körül vagy a Tanár úr kérem szerzőjét "bibliai örömhírt hozó emberként" jellemezte, aki mindemellett "Vörösmarty léptékű költő" és a magyar próza megújítója is volt.

"Panaszkodott, hogy a nagy művet nem írta meg" - emlékezett Karinthy Márton, majd hozzátette, hogy az író által hiányolt "nagy mű" megtalálható a teljes életműben.