Ajánló:
Bodor Béla utolsó művei közé tartozik a Magyar Rádió Drámapályázatára érkezett és a zsűri elé tárt „Teremté őket férfiaknak és asszonyoknak”, ízléses és hibátlan verses tragédia. A dialógusok jambikus lejtésűek, de néha szonettként szólal meg a tömény ironikus életbölcselet – a honi közbeszédben mai napig kibeszéletlen témák áttételes, metaforikus ábrázolása során.

Két narrátor (a szerző akaratához híven Vallai Péter és Völgyi Tóth Zsuzsa) vezeti végig a hallgatót a történeten, melynek főhőse Shammy (Gyabronka József), a mesterszakács gasztroceleb. A születésnapjára készül, vendégeket vár, ám a buli tetőfokán felesége faképnél hagyja. Másnaposan takarítók után kutatva belegyalogol egy szivárványnapi tüntetésbe és ellentüntetésbe, ahonnét elmenekül. A római idegenlégió érkezésével szürreális dimenziók nyílnak, Shammy teológiai és politológiai dilemmákkal szembesül, elveszíti a házát és mindenét. Végül találkozik egy már-már mitikus alakkal, ez az Öreg hölgy cekkerrel (Lázár Kati), aki nem nyugszik addig, amíg a káoszban elkobzott kétszáz tojása meg nem kerül.

A Rádiószínház bemutatója posztumusz főhajtás az egy éve elhunyt író, költő, szerkesztő és képzőművész emléke előtt.

Mottó:
Kemény fiú az is... de akkortájt mind
Kemény időket éltünk általában
A háborús év, mondják duplán számít,
a békés átmeneti még duplábban...
Volt, akinek sok volt, másoknak túl sok,
de viszonylag kevesen mentünk fossá.
Vagy csak a testünk... Ernyedt pofahúsok,
a bőr liláját arctej le nem mosná,
sok lógó segg és lüktető halánték,
haj és tekintet egyként kezd fakulni.
Lépteket hallunk éjjel. A halálét.
Ti már nem tudtok félni édesem,
nincs érkezéstek félni megtanulni.
De nem tudjátok majd legyőzni sem.

A szerzőről:
Bodor Béla költő, író, zenész, irodalomtörténész, képzőművész (1954-2010). 1985 óta megjelent írásai és díjai:2000-ben Déry Tibor-díjat, 2007-ben József Attila-díjat kapott. Saint Francis experience című egyfelvonásosa 1988-ban elnyerte a drámapályázat, egy-egy esszéje 1994-ben a Madách-pályázat, 1995-ben az Ady Társaság pályázata első díját. 1999-ben Soros-ösztöndíjas volt. 1991-ben a Holmi novellapályázatán, 1992-ben kritikapályázatán, 2002-ben pedig a Magyar Rádió hangjáték-pályázatán nyert díjat. Bodor Béla a Déry-díjat 2000-ben, a József Attila-díjat 2007-ben kapta meg. Főbb művei: Dallamos fekvésváltó gyakorlatok (versek, 1989), A nevek születése (versek, 1997), Régi magyar regénytükör I–II. (irodalomtörténet, 2000), Ragtime a Vérnősző Barommal (versek, 2002), Városablak (regény, 2003), Alakok (irodalmi tanulmányok, 2006).

A stáb:
Rádióra alkalmazta: Sebők Borbála
Zenéjét szerezte: Szemenyei János,
a zeneszerző munkatársa: Mészáros László volt.
Hangmérnök: Liszkai Károly
a rendező munkatársa: Kálmán János
Dramaturg: Cseicsner Otília
Rendezte: Tóth Miklós.

12 éven aluli hallgatóink számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

A műben a hétköznapi nyelv olyan fordulatai szerepelnek, melyek egyes hallgatóinkban megbotránkozást kelthetnek.

Forrás:
http://www.mr1-kossuth.hu