Hudivók Róbert, a Nyíregyházi Vasúttörténeti Kör tagja az MTI-nek elmondta: több, mint egy évszázada, 1909-ben a város kérésére döntött a hajdani Nyíregyháza-vidéki Kisvasutak Rt. a villamosközlekedés kialakításáról.

A szabolcsi megyeszékhelyen akkoriban már volt kisvasúti pálya, 1905-től a városon át közlekedtek a keskeny nyomtávú szerelvények a Nyíregyháza - Balsa - Dombrád útvonalon.

Mivel a sínek adva voltak, így kézenfekvő volt, hogy felette kialakítsák az elektromos áramot adó felső vezetéket a villamosok közlekedéséhez.
A munkálatok befejezése után az első csilingelő kocsi 1911. augusztus 7-én haladt végig a nyíregyházi kisvasúti pályán.

A villamosok a Huszár utcától a városhoz tartozó üdülőhelyig, Sóstógyógyfürdőig szállították az utazókat.

A sárga-fekete kocsik az egykori huszárlaktanya közelében lévő MÁV-bérház mellől indultak, érintették a vasútállomást, majd elhaladtak a városháza előtti Kossuth téren, a vármegyeháza szomszédságában álló kis állomásig. Onnan a Kossuth és a Sóstói úton, illetve a Sóstói-erdő át - ahogy akkor hívták - Sóstófürdőig tartott az út.

A villamosközlekedést folyamatosan fejlesztették a nyírségi nagyvárosban, és 1968-ban már 4 millió 300 ezer utast szállítottak a kocsik.

Hiába volt azonban a nagy utasforgalom, az olcsó üzemanyag miatt akkoriban erőltetett motorizáció a nyíregyházi villamosközlekedés végét jelentette. Az utolsó kocsi 1969. május 31-én gördült végig a városon.

Az azóta eltelt 42 év alatt a nyíregyháziak számtalanszor visszasírták a villamost, sokszor felvetődött újraindítása, de a pályaépítés jelentős költségei rendre meghiúsítják az álmokat.