Medgyesi Konstantin sajtóreferens az MTI-nek elmondta: ha egymás mögé tennénk azoknak a gátaknak a hosszát, melyeket a csongrádi kubikosok hosszú évtizedek alatt építettek meg Magyarországon, Csongrádtól egészen New Yorkig jutnánk.

A kubikosok nemcsak gátépítéssel, hanem többek között vasúti töltések és utak építésével is foglalkoztak az 1850-es, 60-as évektől egészen az 1980-as, 90-es évekig. A mára kiveszett foglalkozás a Dél-Alföldön óriási tömegeknek nyújtott megélhetési lehetőséget: az 1930-as években Csongrád munkaképes férfi lakosságának körülbelül fele ezt a foglalkozást űzte.

A decemberig látható tárlat címét egy kubikus nóta ihlette, mely azt bizonyítja, hogy sorsuk hányattatott volt: sem a parasztsághoz, sem a munkássághoz nem tartoztak és munkájuk miatt gyakran úton voltak.

A Tari László Múzeum kiállításán a kubikus életmódot néprajzi és történeti szempontból egyaránt megismerhetik a látogatók. Bemutatják a mesterség tipikus öltözékeit: a kalapot és a kék nadrágot, valamint a jellegzetes eszközöket és szerszámokat, mint a talicska, az ásó, a lapát vagy a hám. Emellett zeneszerszámokat, különböző használati tárgyakat és a tipikus ételeket - lebbencsleves, keménytarhonya - is megismerhetik a látogatók.

A kubikusság képzőművészeti emlékeivel is találkozhatnak az érdeklődők: különböző festmények és szobortervek mellett egy kerámia domborművet is láthatnak majd, melyet a csongrádi Síp utcai általános iskola épületéről szedtek le és mentettek meg az utókor számára.