art&design
2011. 07. 21.
Helyszíni szemle: a Ludwig Múzeum kiállítása
Mi a múzeum, mi a feladata, és milyen kapcsolatban áll a művésszel, illetve a közönséggel? - teszi fel a kérdéseket a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú), 31 képzőművész alkotásain keresztül a válaszok kereséséhez is segítséget adva péntektől látható Helyszíni szemle - A múzeum a múzeumról című kiállításán.
Folyamatosan változik a múzeumok körüli klíma, és erre az intézményeknek reagálniuk kell - beszélt a kiállítás alapgondolatáról a csütörtöki megnyitó előtt az MTI-nek a Lumú igazgatója.
Mint Bencsik Barnabás elmondta, a Ludwig Múzeum első állandó tárlatának húszadik évfordulóján önmagába is néz, amikor a múzeumot mint kulturális jelenséget vizsgálja a neoavantgárd művészet intézménykritikus művein, valamint kortárs művészek szellemes munkáin keresztül.
"Már maga az ironikus kontextusba helyezi a tárlatot, hogy egy a zárolások miatt kényszerűen lemondott másik kiállítás helyett rendeztük meg. Sikerült azonban számos, Magyarországon első ízben látható alkotást elhoznunk: Duchamp-mű például tudomásom szerint most látható hazánkban először" - árulta el a Lumú vezetője.
Marcel Duchamp 1910-es évekből származó dobozmúzeuma a kiállítás nyitódarabja lett, mellyel a francia művész mintegy önmagát muzealizálta. Kele Judit más megoldást választott minderre: az 1970-es években önmagát bocsátotta áruba mint műtárgyat.
Thomas Struth a "találkozás pillanatait" örökíti meg világhírű fotósorozatán: a német alkotó a világ nagy múzeumaiban - itt a firenzei Galleria dell'Accademiában - a közönséget fotózza a műalkotások csodálása közben.
Az amerikai Allan Sekula beszélő festményei hasonló koncepcióval készültek, hiszen a fehér vásznak előtt állva más látogatók titokban rögzített beszélgetéseit hallhatja a Lumú közönsége.
Marina Abramovic egykori partnere, Ulay akcióját rögzítette videóra, melynek során Ulay ellopott egy festményt egy nyugat-berlini múzeumból, hogy azt egy török vendégmunkás falára tegye fel, St. Auby Tamás ellenben a Vatikáni Múzeumban helyezett el "ajándék" művet.
Magát a zürichi Kunsthaus elé láncolva, vicsorogva őrzi a kortárs művészetet videóján az orosz Oleg Kulik, egyben a svájciaknak a "barbár" keleti művészről szóló sztereotípiáit is beteljesítve.
A kiállításon több munkával is megjelenő Lakner László egyik vásznán a Néprajzi Múzeumnak egy műtárgyleíró céduláját festette meg nagy méretben, ezzel bizonyos értelemben muzealizálva azt, míg a magyar művész egy másik, végül meg nem valósult projektje során egy "művészeti világválogatottal" szeretett volna futballmeccset szervezni egy nagy művészeti múzeumban.
Nefertiti egyiptomi királyné Berlinben őrzött, világhírű büsztjét látta el testtel a Kis Varsó, a magyar művészpáros 2003-as munkáját videó idézi fel a Helyszíni szemlén.
A bolgár Nedko Szolakov egy műgyűjtő afrikai törzsfőnök otthonát képzelte el a Ludwig Múzeum egyik termében, ahol a látogató egy nádkunyhó falán láthat a Lumú gyűjteményéből származó Picasso- és Roy Lichtenstein-festményeket vagy apró vudubabákat a nagy "rivális" műgyűjtők neveivel.
Székely Katalin kurátor és munkatársai olyan filmeket is összeválogattak, amelyekben a múzeumnak mint helyszínnek vagy intézménynek kiemelt szerepe van, így az október 23-ig látogatható Helyszíni szemle közönsége megtekintheti például Woody Allen Játszd újra, Sam!, Alfred Hitchcock Szédülés, Mel Smith Bean - az igazi katasztrófafilm, Ron Howard Da Vinci-kód vagy Beeban Kidron Bridget Jones naplója című filmjeit is.
Mint Bencsik Barnabás elmondta, a Ludwig Múzeum első állandó tárlatának húszadik évfordulóján önmagába is néz, amikor a múzeumot mint kulturális jelenséget vizsgálja a neoavantgárd művészet intézménykritikus művein, valamint kortárs művészek szellemes munkáin keresztül.
"Már maga az ironikus kontextusba helyezi a tárlatot, hogy egy a zárolások miatt kényszerűen lemondott másik kiállítás helyett rendeztük meg. Sikerült azonban számos, Magyarországon első ízben látható alkotást elhoznunk: Duchamp-mű például tudomásom szerint most látható hazánkban először" - árulta el a Lumú vezetője.
Marcel Duchamp 1910-es évekből származó dobozmúzeuma a kiállítás nyitódarabja lett, mellyel a francia művész mintegy önmagát muzealizálta. Kele Judit más megoldást választott minderre: az 1970-es években önmagát bocsátotta áruba mint műtárgyat.
Thomas Struth a "találkozás pillanatait" örökíti meg világhírű fotósorozatán: a német alkotó a világ nagy múzeumaiban - itt a firenzei Galleria dell'Accademiában - a közönséget fotózza a műalkotások csodálása közben.
Az amerikai Allan Sekula beszélő festményei hasonló koncepcióval készültek, hiszen a fehér vásznak előtt állva más látogatók titokban rögzített beszélgetéseit hallhatja a Lumú közönsége.
Marina Abramovic egykori partnere, Ulay akcióját rögzítette videóra, melynek során Ulay ellopott egy festményt egy nyugat-berlini múzeumból, hogy azt egy török vendégmunkás falára tegye fel, St. Auby Tamás ellenben a Vatikáni Múzeumban helyezett el "ajándék" művet.
Magát a zürichi Kunsthaus elé láncolva, vicsorogva őrzi a kortárs művészetet videóján az orosz Oleg Kulik, egyben a svájciaknak a "barbár" keleti művészről szóló sztereotípiáit is beteljesítve.
A kiállításon több munkával is megjelenő Lakner László egyik vásznán a Néprajzi Múzeumnak egy műtárgyleíró céduláját festette meg nagy méretben, ezzel bizonyos értelemben muzealizálva azt, míg a magyar művész egy másik, végül meg nem valósult projektje során egy "művészeti világválogatottal" szeretett volna futballmeccset szervezni egy nagy művészeti múzeumban.
Nefertiti egyiptomi királyné Berlinben őrzött, világhírű büsztjét látta el testtel a Kis Varsó, a magyar művészpáros 2003-as munkáját videó idézi fel a Helyszíni szemlén.
A bolgár Nedko Szolakov egy műgyűjtő afrikai törzsfőnök otthonát képzelte el a Ludwig Múzeum egyik termében, ahol a látogató egy nádkunyhó falán láthat a Lumú gyűjteményéből származó Picasso- és Roy Lichtenstein-festményeket vagy apró vudubabákat a nagy "rivális" műgyűjtők neveivel.
Székely Katalin kurátor és munkatársai olyan filmeket is összeválogattak, amelyekben a múzeumnak mint helyszínnek vagy intézménynek kiemelt szerepe van, így az október 23-ig látogatható Helyszíni szemle közönsége megtekintheti például Woody Allen Játszd újra, Sam!, Alfred Hitchcock Szédülés, Mel Smith Bean - az igazi katasztrófafilm, Ron Howard Da Vinci-kód vagy Beeban Kidron Bridget Jones naplója című filmjeit is.
További írások a rovatból
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal beszélgetés