bezár
 

építészet

2011. 07. 20.
Gilyén Jenő építésztől 29-én vesznek végső búcsút
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Gilyén Jenő építésztől július 29-én pénteken 12.45-kor vesznek végső búcsút a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában - tudatta a család szerdán az MTI-vel.

prae.hu

Az építész életének 93. évében július 13-án hunyt el rövid ideig tartó szenvedés után. Temetésén a búcsúbeszédet kollégái tartják.
Gilyén Jenő 1918-ban született Komáromban.

A Kemény Zsigmond reáliskolában érettségizett 1937-ben, majd 1938-tól építészmérnöki tanulmányokat folytatott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen; 1943-ban szerzett diplomát.

Kezdetben segédtervezőként dolgozott, közben tanársegéd volt az egyetemen. 1945 és 1950 között építésvezetői állást vállalt.

Ebben az időszakban az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium megbízásából részt vett a Jászai Mari térnél lévő, ma a Képviselői Irodaházként ismert épület átalakításában. Több tipizált, sok példányban megépülő mezőgazdasági épület statikus tervezését végezte a Mezőterv Vállalatnál. Magántervezőként a nevéhez fűződik a Kőbányai Egészségház statikus tervezése.

1950-ben áthelyezték Városépítési Tervezési Irodához, feladata a Népstadion statikai megtervezése volt.

1951 és 1960 között a Középület-tervező Vállalatnál folytatta ezt a munkát, itt statikus osztályvezető lett. 1956 októberében vállalati főmérnöknek nevezte ki a Vállalati Forradalmi Bizottság. 1960-tól a Típustervezési Központban tervfőmérnökként dolgozott a lakó- és kommunális épületek tartószerkezeti rendszereinek fejlesztésén, nevéhez fűződik a házgyári paneles épületek szerkezeti honosítása és fejlesztése. 1980-ban vonult nyugdíjba.

Kiemelkedő munkái közé tartozik a debreceni Csokonai Színház korszerűsítésének statikai terve, a Piszkéstetői Csillagvizsgáló tartószerkezetei, bölcsődék, óvodák és kisiskolák típusterveinek elkészítése, valamint az Andrássy úti MÁV székházban a színpadi nyílás kialakítása.

Fontosabb díjai, elismerései: a Magyar Mérnökök és Építészek Egyletének Alpár-díja és plakettje (1943), Kossuth-díj (1954), A műszaki tudományok kandidátusa (1979), Csonka Pál-érem (1989), Alpár-érem (2008).

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

építészet

(kult-genocídium)
építészet

Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
építészet

Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról

Más művészeti ágakról

Schein Gábor Apa átváltozott című könyvéről (Pagony, 2024, Budapest)
A Kortárs novemberi számának bemutatójáról
Dombai Dóra: Veszélyes lehet a mozi - a könyvbemutató


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés