A kiállítás megnyitóján a múzeumot vezető Csák Ferenc elmondta, az MNG fontos célja, hogy ne csak a jól feldolgozott életműveket mutassa be, hanem a legfrissebb művészi reflexiókat is, ezért örömmel vették tavaly az FKSE megkeresését.

A Nemzeti Galéria többéves együttműködési megállapodást is aláírt a stúdióval, így a következő években az MNG nemcsak folyamatosan nyomon kíséri az FKSE művészeinek munkáját, hanem éves bemutatók keretében rendszeresen látogatói elé is tárja - mondta el Csák Ferenc az MTI-nek.

Megnyitóbeszédében Petrányi Zsolt hangsúlyozta: a kiállítás megrendezésekor elsősorban katalizátorszerepet kívánt betölteni, segíteni a pályájuk elején járó művészeket az önmeghatározásban. Ezért a művészettörténész, miután pályázaton elnyerte a tárlat kurátorságát, három kérdést fogalmazott meg az FKSE alkotóinak: mi a kortárs magyar képzőművészet meghatározó tendenciája, melyik téma érdekli legjobban a művészt, és a műalkotás melyik megjelenési módját tartja a legérdekesebbnek?

Izgalmas és őszinte válaszok érkezetek - számolt be Petrányi Zsolt, hozzáfűzve: a tárlat anyagát végül ezen válaszok alapján csoportosította három szekcióba. A Médium mindegy, legfontosabb az üzenet című egység munkái a klasszikus vagy akár új médiumokkal folytatott kísérletekkel foglalkoznak: Albert Ádám például Goethe és Humboldt dolgozószobáit idézi fel zavarba ejtő részletességgel, Balázs József Tamás a szobrászatban keres új utakat, míg Laci és Balázs nagyméretű nejlonmunkája távoli szemlélődésre csábít.

A Napi rutin elnevezésű szekció azokat az alkotókat gyűjti egybe, akik társadalmi és politikai kérdésekre reflektálnak művészetükben.

A Borsos Lőrinc művészházaspár Pénzünk útja című munkája táblázatos formában levezeti egy művészeti díj elköltésének folyamatát, Király András szürrealisztikus hangulatú, de erősen kritikus politikusportrékat állít ki, a SZAF (Szájjal és Aggyal Festők Világszövetsége) pedig a feszület mint szakrális tárgy piaci áruvá válására reflektál.

Kísérleti egoizmus címen a harmadik egység azokat mutatja be, akik jellemzően befelé forduló, pszichologizáló attitűdöt képviselnek alkotásaikban. Fischer Judit apró tárgyak jelszerű megfestésével foglalkozik, Tranker Kata sokféle technikát felvonultatva finoman egyensúlyoz a műfajok között, a szekció egyetlen férfi művésze, Martin Henrik munkái pedig elmélyedt, meditatív gondolkodásmódot tükröznek.

Mint Petrányi Zsolt hangsúlyozta, a három szekció ellenére a kiállítás egyetlen egységet alkot, amely egy nagyon erős generáció gondolkodásmódját tükrözi. Erre utal a tárlat címe is: Magáért beszél - jegyezte meg.

Az MNG A épületének földszintjén és első emeletén szeptember 4-ig látogatható kiállítás közönsége Albert Ádám, Antal Balázs, Asztalos Zsolt, Balázs József Tamás, Batykó Róbert, Borsos Lőrinc (Borsos János és Lőrinc Lilla), Igor és Ivan Buharov, Kim Corbisier, Czank Ninetta, Czene Márta, Ember Sári, Erdei Krisztina, Fáskerti Zsófia, Fischer Judit, Andreas Fogarasi, Gruppo Tökmag , Hatházi László, Horváth Dániel, Iski Kocsis Tibor, Kaszás Tamás, Kerekes Gábor, Király András, Király Gábor, Kokesch Ádám, Koralevics Rita, Laci és Balázs (Hatházi László és Antal Balázs), Loránt Anikó, Martin Henrik, Mécs Miklós, Miklós Hajnal, Navratil Judit, Oravecz Tímea Anita, Orbán György, Puklus Péter, Ráskai Szabolcs, Siegmund Ákos, Société Réaliste (Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy), Szabó Eszter, Szabó Éva Eszter, Szabó Klára Petra, Szabó Péter, SZAF (Mécs Miklós és Fischer Judit), Szemző Zsófia, Szigeti Gábor Csongor, Tibor Zsolt, Tranker Kata és Vécsei Júlia munkáival találkozhat.

Mint Csák Ferenc bejelentette, szeptember 1-től Petrányi Zsolt lesz az MNG jelenkori gyűjteményének főosztályvezetője.

Az új munkatárs feladatai között a főigazgató megemlítette az állandó kiállítások átrendezésében való részvételt, valamint a külföldi kapcsolatok erősítését is. "Azt a nemzetközi kitekintést, amelyet elkezdtünk a nemrég zárt horvát kortárs kiállítással, további nagy nemzetközi kortárs tárlatokkal szeretnénk folytatni" - árulta el az MTI-nek Csák Ferenc.