építészet
2011. 07. 15.
Latinovits Zoltán mint építész
Meghosszabbítják annak a budapesti kiállításnak a nyitva tartását, amely Latinovits Zoltán színművész építészeti munkásságát mutatja be. A tárlatot így augusztus 19-ig láthatja a közönség - közölte Winkler Barnabás építész, galériavezető az MTI-vel.
A Margit körúti HAP Galéria a színművész születésének 80. évfordulója alkalmából rendezett tárlatot az építész végzettségű Latinovits föllelhető műegyetemi terveiből. Latinovits Zoltán (1931-1976) a népes évfolyam egyik legjobbjaként szerezte meg építészmérnöki diplomáját, majd egy balatoni vitorlázást követően döntött úgy, hogy mégis a színpadnak és a filmnek szenteli az életét.
A kiállításon láthatóak évfolyamtervei, diplomamunkája egy fiktív település központjáról, sőt annak a balatoni villának a tervei is, amelyet Ruttkai Évával közösen akart megépíttetni, de végül már nem került rá sor. A július 5-én megnyílt tárlatot korabeli fotók, indexmásolatok egészítik ki, s látható Nagy Gáspár költő Latinovitsról írott versének kézirata is.
Molnár Péter építész szerint Latinovits Zoltánt az egyetemen koncepcióalkotásra nevelték, és ő kitűnő tanítványként azonosult egy életre a tanultakkal. Elhivatottsága mégis más területre ragadta: színész lett.
Olyan pályán mozgott, amelyen inkább elfelejteni kellett volna, mint megőrizni és hordozni, gyakran teherként, amit tanult. Feladatai nem kívánták meg, vagy csak ritkán, hogy éljen a tanítások elvi lényegével, az utókor mégis óhatatlanul összefüggést lát a két pálya között.
A kiállításon láthatóak évfolyamtervei, diplomamunkája egy fiktív település központjáról, sőt annak a balatoni villának a tervei is, amelyet Ruttkai Évával közösen akart megépíttetni, de végül már nem került rá sor. A július 5-én megnyílt tárlatot korabeli fotók, indexmásolatok egészítik ki, s látható Nagy Gáspár költő Latinovitsról írott versének kézirata is.
Molnár Péter építész szerint Latinovits Zoltánt az egyetemen koncepcióalkotásra nevelték, és ő kitűnő tanítványként azonosult egy életre a tanultakkal. Elhivatottsága mégis más területre ragadta: színész lett.
Olyan pályán mozgott, amelyen inkább elfelejteni kellett volna, mint megőrizni és hordozni, gyakran teherként, amit tanult. Feladatai nem kívánták meg, vagy csak ritkán, hogy éljen a tanítások elvi lényegével, az utókor mégis óhatatlanul összefüggést lát a két pálya között.
További írások a rovatból
Pesti Attilával az okosotthonok kérdéseit jártuk körbe