art&design
2011. 07. 14.
Kinyitották a győri Frigyládát
Üres a győri Frigyláda - erről győződhetett meg az a mintegy félszáz újságíró és érdeklődő, akik jelen voltak csütörtökön, amikor a város központjában álló szoborról leemelték a bő negyed évezrede ott álló alkotást.
Kevéssel tizenegy óra után kezdték egy daruval leemelni a mázsás fémtestet, majd az azt tartó angyalokat a kőszoborról. A mintegy félórás művelet végeztével a restaurátorok azonnal le is emelték a láda fedelét, amelyben csupán pókhálókat láttak az érdeklődők.
A XVIII. században emelt szobrot október közepére 15 millió forintból újítja fel a városüzemeltetést végző önkormányzati cég, a Győr-Szol Zrt., a járulékos munkálatok további egymillióba kerülnek.
A társaság munkatársai az összesereglett újságíróknak arról beszéltek: a régóta esedékes munkákat azért időzítették mostanra, mert a környező utcák most folyó felújítása után nem engednének nehéz teherjárműveket a burkolatra. Márpedig azok nélkül elképzelhetetlen a fémelemek le- és visszaemelése.
A győri Frigyláda története 1730-ra nyúlik vissza, amikor egy álnéven és bigámiában élő katonaszökevényt próbáltak a jezsuita kolostorból a Püspökvárba szöktetni, hogy ott rejtőzhessen el.
A ministránsruhás férfit azonban felismerték a körmenetben, a kitört dulakodásban pedig a földre esett és összetört az oltáriszentség.
Ezen a helyen - istent kiengesztelendő - az uralkodó, III. Károly emeltette a szobrot, Antonio Corradini alkotását.
A művet korábban két alkalommal - 1862-ben és 1925-ben - restaurálták, ám az erről szóló források oly hiányosak, hogy a csütörtöki leemelés után a győri Xántus János Múzeum ott nézelődő vezetői is csak találgatták Somogyi Tivadar alpolgármester társaságában, melyek lehetnek az eredeti, és melyek a kopás, rozsdásodás miatt pótolt részek.
A XVIII. században emelt szobrot október közepére 15 millió forintból újítja fel a városüzemeltetést végző önkormányzati cég, a Győr-Szol Zrt., a járulékos munkálatok további egymillióba kerülnek.
A társaság munkatársai az összesereglett újságíróknak arról beszéltek: a régóta esedékes munkákat azért időzítették mostanra, mert a környező utcák most folyó felújítása után nem engednének nehéz teherjárműveket a burkolatra. Márpedig azok nélkül elképzelhetetlen a fémelemek le- és visszaemelése.
A győri Frigyláda története 1730-ra nyúlik vissza, amikor egy álnéven és bigámiában élő katonaszökevényt próbáltak a jezsuita kolostorból a Püspökvárba szöktetni, hogy ott rejtőzhessen el.
A ministránsruhás férfit azonban felismerték a körmenetben, a kitört dulakodásban pedig a földre esett és összetört az oltáriszentség.
Ezen a helyen - istent kiengesztelendő - az uralkodó, III. Károly emeltette a szobrot, Antonio Corradini alkotását.
A művet korábban két alkalommal - 1862-ben és 1925-ben - restaurálták, ám az erről szóló források oly hiányosak, hogy a csütörtöki leemelés után a győri Xántus János Múzeum ott nézelődő vezetői is csak találgatták Somogyi Tivadar alpolgármester társaságában, melyek lehetnek az eredeti, és melyek a kopás, rozsdásodás miatt pótolt részek.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
Más művészeti ágakról
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról