art&design
2011. 07. 12.
Újra látogatható a pécsi Zsolnay-mauzóleum
Jövő hét kedden nyílik meg újra a nagyközönség előtt az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében megújult Zsolnay-mauzóleum, amelyet előző nap Udvardy György megyéspüspök áld meg Schmitt Pál köztársasági elnök és a Zsolnay család képviselőinek jelenlétében.
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. kedden, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a július 18-án, 17 órakor kezdődő ünnepséget szűk körben tartják, a részvétel akkreditációhoz kötött. Másnap azonban már a külső érdeklődők is megtekinthetik a Zsolnay Porcelánmanufaktúra alapítójának, Zsolnay Vilmosnak és családjának temetkezési helyét, amely korábbi rossz állapota és a mostani felújítás okán évek óta zárva volt.
A mauzóleumot Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós emeltette édesapja kedvenc helyén, a gyárral határos magaslaton, ahol szívesen időzött, szemlélve a manufaktúra területét.
Az épület kivitelezését a porcelánmanufaktúra munkásai végezték Sikorski Tádé építész tervei alapján.
Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit, a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban, 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték el.
A neoromán építmény egy sírkápolnából és alatta egy sírkamrából áll, amely díszes eozin szarkofágot és 32 koporsófülkét rejt. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették.
A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső tér teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának munkáját dicséri.
A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos: a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak.
A belső térben uralkodó színek attól függően változnak, miként jön be a fény a hat kör alakú ablakon. A legszebb látvány a téli napforduló idején tárul a látogatók elé, azt mondják, a fény akkor tárja fel az "eozin titkát".
Az építmény és környezetének állapota az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták, vagy megrongálták. A mauzóleum teljes felújítása - a rekonstruált tetőszerkezetet leszámítva - az EKF-program keretében valósulhatott meg egykori tervek és fotók alapján.
A félmilliárd forintos beruházás keretében a falakat, a kerámiákat, a szarkofágot, a sírkamrákat restaurálták, a hiányzó és menthetetlenül megrongálódott kerámiákat újragyártották, csakúgy, mint a mauzóleumhoz vezető utat őrző pirogránit oroszlánokat. Emellett rendbe tették a kertet és újraépítették a kerítést is.
A pécsi önkormányzat reméli: a Zsolnay mauzóleum, mint egyedülálló látványosság, kedvelt célpontja lesz a városba érkező turistáknak.
A mauzóleumot Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós emeltette édesapja kedvenc helyén, a gyárral határos magaslaton, ahol szívesen időzött, szemlélve a manufaktúra területét.
Az épület kivitelezését a porcelánmanufaktúra munkásai végezték Sikorski Tádé építész tervei alapján.
Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit, a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban, 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték el.
A neoromán építmény egy sírkápolnából és alatta egy sírkamrából áll, amely díszes eozin szarkofágot és 32 koporsófülkét rejt. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették.
A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső tér teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának munkáját dicséri.
A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos: a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak.
A belső térben uralkodó színek attól függően változnak, miként jön be a fény a hat kör alakú ablakon. A legszebb látvány a téli napforduló idején tárul a látogatók elé, azt mondják, a fény akkor tárja fel az "eozin titkát".
Az építmény és környezetének állapota az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták, vagy megrongálták. A mauzóleum teljes felújítása - a rekonstruált tetőszerkezetet leszámítva - az EKF-program keretében valósulhatott meg egykori tervek és fotók alapján.
A félmilliárd forintos beruházás keretében a falakat, a kerámiákat, a szarkofágot, a sírkamrákat restaurálták, a hiányzó és menthetetlenül megrongálódott kerámiákat újragyártották, csakúgy, mint a mauzóleumhoz vezető utat őrző pirogránit oroszlánokat. Emellett rendbe tették a kertet és újraépítették a kerítést is.
A pécsi önkormányzat reméli: a Zsolnay mauzóleum, mint egyedülálló látványosság, kedvelt célpontja lesz a városba érkező turistáknak.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról