art&design
2008. 07. 08.
Sztálin-szobor: Budapesten ledöntötték - Debrecenben felállították
MTI
Hatalmas Sztálin-szobor magasodik hétfőtől a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ kertjében; a talapzatával együtt 10 méter magas monstrum a leglátványosabb darabja a csütörtökön nyíló Szocreál - Festészet a Rákosi-korban című kiállításnak.
A debreceni Sztálin-szobor Mikus Sándor 1956-ban Budapesten ledöntött közismert alkotásának a rekonstrukciója - mondta Gulyás Gábor, a Modem igazgatója.
A szocreál kiállítás kapcsán megjegyezte: tizennyolc évvel a rendszerváltás után eljött az idő, hogy végre a szélesebb közönség és a szakma szembenézhessen a Rákosi-kor kísérteteivel, az ötvenes évek sztálinista képzőművészetével.
Gulyás Gábor szerint ez lesz a szocreál képzőművészet első nagy történeti seregszemléje, "lefújva a port az ötvenes évek rég elfeledett műalkotásairól".
Büszkén feszítő Sztálin-arcmások, munkásokkal parolázó Rákosik, széles mosolyú dolgozók, boldog parasztok, épülő szocializmus és kiránduló kisúttörők - a plakátszerű idillbe merevített szocialista realizmus ismét teljes fényében tündököl majd a Modemben, hogy az utókor ítéletet mondhasson róla - tette hozzá.
A kiállításon - amelynek kurátora Rieder Gábor művészettörténész -, több mint száz nagyméretű, 1950 és 1956 között készült festményt, és néhány emblematikus szobrot tekinthet meg a közönség.
A szocreál kiállítás kapcsán megjegyezte: tizennyolc évvel a rendszerváltás után eljött az idő, hogy végre a szélesebb közönség és a szakma szembenézhessen a Rákosi-kor kísérteteivel, az ötvenes évek sztálinista képzőművészetével.
Gulyás Gábor szerint ez lesz a szocreál képzőművészet első nagy történeti seregszemléje, "lefújva a port az ötvenes évek rég elfeledett műalkotásairól".
Büszkén feszítő Sztálin-arcmások, munkásokkal parolázó Rákosik, széles mosolyú dolgozók, boldog parasztok, épülő szocializmus és kiránduló kisúttörők - a plakátszerű idillbe merevített szocialista realizmus ismét teljes fényében tündököl majd a Modemben, hogy az utókor ítéletet mondhasson róla - tette hozzá.
A kiállításon - amelynek kurátora Rieder Gábor művészettörténész -, több mint száz nagyméretű, 1950 és 1956 között készült festményt, és néhány emblematikus szobrot tekinthet meg a közönség.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon