A Rómától 18 kilométerrel keletre található Gabii a római kort megelőzően fontos város volt Latium (mai Lazio) térségében.

A feltételezések szerint a Kr.e. X. században alapították, a Római Birodalom felemelkedésével párhuzamosan Gabii jelentősége csökkent, a Kr.u. III. század után pedig a település neve gyakorlatilag már nem szerepel a feljegyzésekben.

A következő évszázadokban a terület lakatlan volt, és a modern korban sem végeztek itt nagyszabású feltárásokat. Az ásatások révén tehát megismerhető, miként fejlődtek, milyen volt a szerkezete a kora itáliai urbánus településeknek, ahogy arra is választ keres a 2007-ben indult nemzetközi Gabii-projekt hogy milyen kapcsolatok voltak a város és Róma között.

Az első ólomszarkofágra tavaly áprilisban bukkantak a régészek. A "koporsót" 2,5 centiméter vastag ólomlemezből készítették, súlya pedig 453 kilogrammot tett ki. Az első lelet kapcsán a régészek rámutattak, hogy antik világban fél tonna ólom óriási értéket képviselt, így meglehetősen szokatlan volt ekkora vagyont "elföldelni".

Mindkét díszes szarkofág a feltételezések szerint a Kr.u. I. vagy II. évszázadból származik. Anna Gallone ásatásvezető régész szerint a két szarkofág a Gabiiban honos egyedülálló temetkezési rítusokba enged bepillantást.