Mint az MTI-Press érdeklődésére elmondta, kinevezése óta járja az országot, sok száz építésszel beszélt, és megerősödött abban a meggyőződésében, hogy a mai magyar építészet igen rossz helyzetben van: több minisztérium között kallódik, nincs egységes irányítása, rendkívül alacsony színvonalú az építészeti közízlés, az építészek pedig nem mindig férnek a beruházások közelébe. Nyílt, tisztességes, átlátható világot szeretne teremteni a szakmában. El kell érni, hogy amint orvosok dolgoznak az orvosi rendelőkben, építészek kerüljenek az építészeti posztokra. A jelenlegi gyakorlat szerint sokszor olyan emberek döntenek az építészeti pályázatok sorsáról, akik nem tudnák megrajzolni azokat a házakat, amelyeket elbírálnak - fogalmazott.

Nagy Ervin szerint az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy minden magyar településen legyen főépítész: önállóan, vagy legalább körzeti, járási szinten. Ez kamarai feladat is. Ettől az áttöréstől azt várja, hogy felértékelődik Magyarországon a tájkultúra szerepe. Ez az elképzelés egyébként eredetileg mestere, Makovecz Imre fejében született meg, és a Kós Károly Egyesülés ma is működő modelljét szeretné általános érvénnyel kiterjeszteni. Ehhez természetesen megfelelő jogi háttér is szükséges. A szakmában e tekintetben teljes konszenzus van, és ezt a döntéshozóknak is tekintetbe kell venniük - mondta Nagy Ervin.

Úgy vélekedett, hogy az építészeti közízlés fejlesztésének ügyében az országos főépítész tanácsadó, gerjesztő, katalizáló szerepet játszhat. A vizuális kultúrára való nevelést az óvodától kezdve az egyetemig be kell illeszteni az oktatásba Debreczeni László és Kós Károly szellemében. A tornából és rajzból való tömeges felmentések gyakorlata torz személyiségeket hoz létre - hangsúlyozta a főépítész, aki szerint az értékvédelem is az építészeti múlt része, erre tehát az építészeknek is befolyással kell lenniük.

Nagy Ervin szerint a bürokrácia és a korrupció édestestvérek. Annak érdekében pedig, hogy a bürokrácia csökkenjen, nagy nyomás nehezedik rá. Egyrészt a beadandó óriási paksaméták karcsúsításával lehet a korrupció ellen a legtöbbet tenni, másrészt az átláthatósággal a tervzsűrikben és a pályázatokban. Ehhez az kell, hogy a közbeszerzésekben ne a pénz döntsön, ezért növelni kell az építészek szerepét. Egy pályázatot előbb építészeti érték szempontjából kell elbírálni, hogy eleve kiszűrjék az alkalmatlan munkákat, és csak azután lehet szó pénzről, anyagi versenyeztetésről.

Meggyőződése, hogy nyílt, országos pályázatok szükségesek, sok pályázatot kell kiírni. Kistelepüléseken és uniós beruházások előkészítésénél egyaránt fontos volna az építészek közreműködése, miközben sok építésznek manapság nincsen munkája. Az építészeknek be kell kerülniük a közéletbe - e nélkül nincs kilábalás a mostani helyzetből.

A jövőképet illetően józan, normális, modern gondolkodásra van szükség. A hazai munkákból a nemzetközi sztárépítészeket sem kell kizárni, de hogy "egy nagy sztár harmadik segédje jelenjen meg hazánkban vitatható tervekkel, és kritikátlanul körülrajongjuk, az nem a megfelelő álláspont". Meg kell találni a megfelelő arányt a hazai és a külföldi építészek között, de az utóbbiaktól is kiváló munkát kell megkövetelni. A munkák többségét azonban magyar építészeknek kell kapniuk - ehhez viszont úgy kell képezniük magukat, mint ahogy annak idején Lechner Ödön tette, aki éveken át dolgozott Angliában és Franciaországban. Ismert a kívánatos recept: a tudás legyen nyugati, de a szív magyar.

Időtállóság tekintetében egy kis konzervativizmus nem árt - vélekedett Nagy Ervin. Kortárs építészetet kell csinálni, de olyan minőségben, ami legalább száz évre szól - a tíz-tizenöt évre szánt "eldobható" építészet nem érdemli meg ezt a nevet. A magyar építészet a legjobb időszakaiban mindig sokszínű volt - most is annak kell lennie. Nem a stílus a lényeges, hanem az építészeti minőség: okos, jó, tartós házakat kell csinálni. "Ám ha az ember Bécsben jár, bécsi szeletet eszik, a Felvidéken sztrapacskát, Erdélyben puliszkát, Olaszországban spagettit. Nyilván ezeket nem kell összekeverni" - fogalmazott az országos főépítész.

Nagy Ervin hatvanegy éves, Alternatív Kossuth-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa és munkatársa. Dolgozott Svédországban, volt főépítész Balatonakarattyán és Budapest XII. kerületében. Nemzetközileg is jegyzett építészeti főműve az organikus stílusban tervezett Hattyúház.