A zárószavazást megelőzően a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón a fideszes képviselő kiemelte: a módosítás nem érinti az Európai Bizottság által jóváhagyott társasági adókedvezményt, amely jelentős pluszforrásokat von be a színházak fenntartásába.

"Egyértelmű, hogy a hétfőn elfogadandó törvény az Európai Bizottság jóváhagyását nem igényli" - tette hozzá.

A legfontosabb változások között említette az Előadóművészeti Tanácsot felváltó Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács és a három művészeti döntéselőkészítő, javaslattevő testület felállítását.

Az eredeti javaslathoz képest az előbbi taglétszáma 24 főre emelkedett, a testületben a független színházakat 1 fő képviseli majd - sorolta a bizottsági elnök. A tagokat négy évre választják, a megyei jogú városok kettő, a megyei önkormányzatok egy főt delegálhatnak a testületbe.

L. Simon László bejelentette, hogy mivel az albizottságok nem töltenek be érdekegyeztető funkciókat, ezért a Zeneművészeti, Színházművészeti és a Táncművészeti Bizottság tagjait a miniszter nevezi ki művészeti szakemberek köréből.

"Ez a jogszabály nagyobb mozgásteret ad a miniszternek, ezt vállalni is kell" - ismerte el a képviselő újságírói kérdésre válaszolva.
Arról is beszélt, hogy megszűnik az előző törvény által felállított hat kategória, a létrejövő három új azonban lefedi az előadóművészet egészét. Az első két kategóriába tartozó nemzeti és kiemelt szervezetek normatív támogatást kapnak, a pályázati kategória tagjai pedig pályázatok útján juthatnak támogatáshoz.

Mint elhangzott, ösztönző szempontokat is beépítettek a törvénybe, többlettámogatásra számíthatnak például azok a teátrumok, amelyek klasszikus vagy kortárs magyar műveket tűznek műsorra, művészetpedagógiai programokat tartanak, illetve felállítják a korhatárral kapcsolatos nézőtájékoztatási rendszerüket.

"A törvénymódosítás védi a művészeti élet szabadságát" - szögezte le a képviselő, példaként említve, hogy az állami és önkormányzati szervezetek nem kérhetik be a művészeti évadtervet, és nem támaszthatnak művészeti, esztétikai elvárásokat sem.

L. Simon László kitért arra, hogy a törvénymódosítások érintik a szakirányú felsőfokú végzettséggel bírók foglalkoztatásának arányát.

Az MTI kérdésére elmondta: 65-70 százalékban szabták meg az alsó határt, a szakmai szervezetek kérésének eleget téve.

A törvénymódosítás újdonsága, hogy hatálya kiterjed a cirkuszművészetre is, valamint a korábbinál nagyobb figyelmet kap a bábművészet.

Az MTI kérdésére a képviselő elmondta: többletforrás nem várható a színházi területen, és valóban nagyobb lesz az apparátus.

"Minimális költséggel lehet, hogy többe fog kerülni ez a rendszer, amelynek kidolgozása a minisztériumra vár" - mondta L. Simon László.