Tarlós István, Budapest főpolgármestere köszönetet mondott Zágrábnak, a testvérvárosnak az ajándékért.

Emlékeztetett Magyarország és Horvátország csaknem ezer éves közös történelmére, a két ország kultúrájának közös vonásaira, és kiemelte a két országot összekötő személyiségeket, mint amilyen Miroslav Krleza, a magyarul tudó horvát klasszikus is volt.

Milan Bandic, Zágráb polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a szoborállítás több szimbolikus gesztusnál, ez Zágráb és Budapest barátságának megerősítését jelenti.

A horvát polgármester rámutatott arra, hogy idén emlékeztek meg a 20. század egyik legnagyobb horvát írójának számító Krleza halálának 30. évfordulójáról. Miroslav Krleza nevét Pécsett általános és középiskola is viseli, emlékeztetve arra, hogy az író ott járt kadétiskolába - jegyezte meg Zágráb polgármestere.

Ivan Bandic budapesti horvát nagykövet felidézte, hogy a Fővárosi Horvát Önkormányzat áprilisban kétnyelvű emléktáblát avatott az egykori Ludovika Akadémiánál, ahol az író a tisztiiskolát végezte.

Előtte márciusban az Országos Széchényi Könyvtárban nagy kiállítást rendeztek Krleza életéről, munkásságáról, az Eszéki Nemzeti Színház pedig bemutatta Budapesten, az Új Színházban Krleza Glembay-trilógiájának egyik darabját, a Lédát.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt emelte ki, hogy Krleza igazi közép-európai író volt, egy sorban Adyval, a cseh Kafkával, a lengyel Wyspianskival. Krleza nem szerette a Ludovikát, az Osztrák-Magyar Monarchiát, lázadó szellem volt, balra sodródott, de ott is kiábrándult - tette hozzá a horvát íróra emlékezve Navracsics Tibor.

Miroslav Krleza (1893-1981) munkásságát Lőkös István akadémikus, egyetemi tanár, az első magyar nyelvű horvát irodalomtörténeti munka szerzője méltatta. Mint mondta, remények és nagy kiábrándulások jellemezték életét.

A modern horvát irodalmi esszé megalkotója, drámái, a Glembay-trilógia darabjai - amelyeket a 60-as, 70-es években gyakran játszottak Budapesten - ibseni magasságokba érnek. Zászlók című regénye a 20. század egyik legnagyobb műve - sorolta a professzor.

Felidézte, hogy Krleza halála előtt ő volt az író utolsó magyar vendége, magyarul beszélgettek és akkor azt mondta: boldog lenne, ha hungaricái megjelennének magyarul együtt, egy kötetben.

A Ludovica parkban mostantól ugyanolyan szobor őrzi emlékét, mint egykori zágrábi háza előtt. Marija Ujevic Galetovic szobrászművésznek, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tagjának Krleza-szobrából Eszéken (Osijek) és Abbáziában (Opatija) is áll egy-egy példány.