A nyugalmazott egyetemi tanárt, a Beszélni nehéz mozgalom fáradhatatlan szervezőjét június 6-án érte a halál. Hamvait - kívánsága szerint - nyilvános búcsúztatás nélkül adják vissza a magyar földnek.
Deme László 1921-ben született Pécelen.

A budapesti Tudományegyetemen 1943-ban szerzett diplomát. Ezután az egyetem, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt.
1970 és 1981 között a szegedi tudományegyetem Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének tanára, 1977-től 1981-ig a Magyarországi Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnöke, több nyelvészeti társaság és munkabizottság tagja is volt.

A nyelvjárások, nyelvművelés és nyelvhasználat kérdéseit kutatta. Kiváló pedagógus volt, munkája szerves részének tartotta a magyar, majd - 1970-től - az eszperantó nyelvekkel kapcsolatos ismeretterjesztést. Különösen az 1976-ban indult Beszélni nehéz című nyelvművelő rádiósorozat révén vált széles körben ismertté.

A nyelvtudomány kandidátusa (1956), majd doktora (1970) lett. Munkásságának elismeréseként megkapta a Szinnyei-emlékérmet (1943), a Szily-jutalmat (1947), az Akadémiai jutalmat (1953, 1955), az Akadémiai Díjat (1964), a Révai-emlékérmet (1969), az Ifjúsági Díjat (1982), a Déry Tibor-jutalmat (1986), a SZOT-díjat (1987), a Bölöni-jutalmat (1988) és az Implom József-díjat (2006).

Főbb művei: A hangátvetés a magyarban (1943), A magyar nyelvjárások néhány kérdése (1953), Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái (1956), Helyesírási rendszerünk logikája (1965), A nyelvről - felnőtteknek (1966), Az általános nyelvészet alapjai (1969), A beszéd és a nyelv (1976), Közéletiség - beszédmód - nyelvi műveltség (1978), Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról (1970), Nyelveink jövője és jövőnk nyelve (1990).

Társszerkesztője volt A magyar nyelvjárások atlasza I-VI. részeinek (1968-77), a Helyesírási tanácsadó szótárnak (1961) és a Helyesírási kéziszótárnak (1988).

A kollégák emlékeznek

Az egyik legnagyobb nyelvész volt, az anyanyelv ápolását tekintette legfőbb feladatának - mondta az MTI-nek Grétsy László nyelvész pályatársáról, a június 6-án elhunyt Deme Lászlóról. Balázs Géza szerint Deme meghaladta a korát.

Grétsy László felidézte: Deme László sokoldalú kutató volt, akinek számos műve jelent meg. "A közéleti nyelv fontosságával foglalkozott, nyelvtörténettel, és még számos izgalmas területtel" - fogalmazott a nyelvész. Megemlítette: az alapító, Péchy Blanka halála után ő vette át vezetését és tartotta életben a Beszélni nehéz elnevezésű anyanyelvi mozgalmat.

"A rádióban műsoraival vagy egyéb megmozdulásaival, anyanyelvi táboraival rengeteget tett azért, hogy az ifjúságban megmaradjon az anyanyelv iránti szeretet" - tette hozzá, kiemelve, ez utóbbi a nyelvészek legfontosabb feladata.

"Váratlanul ért minket a halála, noha tudtuk, nagyon beteg már" - mondta Grétsy László, hozzátéve: az utóbbi hónapokban az Édes Anyanyelvünk folyóirat összejövetelein, és az Anyanyelvápolók Szövetsége ülésein sem tudott már részt venni.

"Szép kort élt meg. Szerintem úgy érte a halál, hogy maga írhatta meg gyászjelentését, annyira rá jellemzőek az abban olvasható sorok" - fogalmazott a nyelvész, aki kitért arra is, hogy Deme László kívánságának megfelelően nem lesz nyilvános temetés.

"Szétröpítik hamvait a levegőbe, így épül bele az anyaföldbe" - tette hozzá.

Deme Lászlóra emlékezve Balázs Géza tanszékvezető, egyetemi tanár kiemelte a nyelvész invenciózusságát, ötletességét.

"Azon nyelvészgenerációhoz tartozott, amelyik a nyelvtudományt a maga teljességében tudta művelni. A nyelvtudomány minden területén alkotott, a hangtantól a szövegtanig" - fogalmazott Balázs Géza, hozzátéve, egy olyan kutató távozott, aki sokszor meghaladta korát.
"Élete utolsó harminc évében a nyelvtudományból kicsit kirekesztődött, a nyelvművelő mozgalomban dolgozott.

Ez volt az ő nagy családja" - jegyezte meg a tanszékvezető, kiemelve Deme kritikus szemléletét, éles meglátásait. "Amit nem kapott meg a hivatalos nyelvtudományban, azt megkapta a Beszélni nehéz mozgalomban" - vélekedett.

Ez utóbbiról megjegyezte, hogy a mozgalom megítélése tudományos szempontból még az utókorra vár.

"A gyerekeket, tanárokat közösséggé tudta formálni, a hangsúlyjelölésből szövegértelmezés lett, végül a legszebb értelemben vett anyanyelvápoló mozgalommá változott" - tette hozzá.

"A fiatalok, akik ezt a tevékenységet megszerették, nagyon nagy hálával emlékeznek Deme Lászlóra" - mondta Balázs Géza.