A magyar európai uniós elnökség kiemelt kulturális programjaként hétfőn és kedden játszott darabot, amely a XX. század táncművészetét meghatározó német táncművész-koreográfus egyik utolsó munkája volt, 2008 májusában mutatta be a Tanztheater Wuppertal - Pina Bausch. A társulat a híres táncművész halála után is együtt maradt, és repertoáron lévő előadásaikat továbbra is játsszák Németországban és világszerte.

Bausch, akit egy neves tánctörténész a magatartásformák archeológusának nevezett, a Sweet Mambóban kilenc táncos, hat nő és három férfi előadásában a csábítás és elcsábulás, az érzelmi ragyogás és nyomorúság, a sebezhetőség, a lelki és fizikai törékenység hullámzását fogalmazza meg. A koreográfus illúzióktól mentesen látja és láttatja a férfi és nő kapcsolatát az egymást követő, látszólag összefüggéstelen jelenetekben.

A budapesti vendégjáték második napján tartott sajtóbeszélgetésen a társulat három táncosa is részt vett. Felidézték, hogy mindhárman egy-egy Pina Bausch-előadás hatására választották a társulatot mintegy húsz évvel ezelőtt. Mint elmondták, Pina Bausch társulata tagjainak kiválasztásakor táncost és személyiséget keresett egyszerre. A legtöbben a táncon keresztül kerültek a társulathoz, de szerette felfedezni az emberek rejtett képességeit, feltárni a tehetséget - mondta Nazareth Panadero, hozzátéve, hogy amíg nem dolgozott Pina Bausch-sal ő maga sem ismerte a hangjában rejlő lehetőséget.

A társulat többször járt már Magyarországon: 1995-ben Nelken (Szegfűk) és Café Müller című darabjukat is láthatta a magyar közönség, 2000-ben pedig Wiesenland (Zöld föld) címmel Budapesten, a Vígszínházban mutattak be egy többhetes magyarországi tanulmányút és műhelymunka impresszióiból táplálkozó produkciót. Akkori magyarországi látogatásuk az életörömöt, a zenét, a táncot és a nagylelkűséget juttatta eszébe a három táncosnak. Nazareth Panadero úgy fogalmazott: a zenén keresztül kommunikáltak a magyarokkal, akikre véleménye szerint a nyitottság és a természetesség jellemző.

Most Budapestre hozott előadásukról, a Sweet Mambóról, amelyben magyarul is megszólalnak a táncosok, Daphnis Kokkinos elmondta: mindig megpróbálnak az adott ország nyelvén beszélni, ez néha könnyebb, néha nehezebb, mint a kínai és a magyar esetében.

Arra a kérdésre, hogy mi a darab üzenete, Julie Shanahan úgy válaszolt: a Sweet Mambónak nincs direkt üzenete, sok jelentéstartalma, több rétege van, akár minden néző számára mást jelenthet. A lényeg a szeretet áradása, ami nem tesz szükségessé másfajta kommunikációt, így dolgozott a táncosokkal Pina Bausch az előadás létrehozásakor, és a nézőket is ez által érinti meg - fogalmazott a táncos, hozzátéve, hogy ez az utolsó darab, amelyben együtt dolgoztak a koreográfussal, így ez egyfajta testamentum számukra.

Robert Sturm, a társulat egyik művészeti vezetője (Dominique Mercy mellett) kiemelte: a 30 tagú (17 nőből és 13 férfiból álló) társulat legtapasztaltabb táncosait gyűjtötte egybe Pina Bausch ebben a munkájában, amelynek címét - Sweet Mambo - az egyik jelenetben megszólaló zeneszám adta.

A művészeti vezető emlékeztetett arra, hogy februárban mutatták be a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Wim Wenders Pina Bauschról szóló háromdimenziós filmjét, nagy sikerrel. A film nyomán még inkább a táncszínház felé fordult a közönség érdeklődése - tette hozzá Robert Sturm, megjegyezve, hogy a Tanztheater Wuppertal Pina Bausch halála után is is számos meghívást kap a világ minden részéről.

Terveikről szólva elmondta, hogy már összeállították a 2012-13-as évad programját is. Jövőre Londonban, az olimpiához kapcsolódó kulturális programsorozat fénypontjaként öt hét alatt húsz előadást játszanak tíz koprodukcióban készült darabból.

Hangsúlyozta: fő feladatuk és kötelességük megőrizni a színházi világ rendkívüli értékét. Egyelőre repertoáron lévő produkcióikat játsszák, a 30 darab közül évadonként 10-15-öt. A tervek szerint 2-3 éven belül kezdenek el majd új darabot próbálni, de még kérdés, hogy ki az, akinek munkájával folytathatnák az utat, kiegészíthetnék a Pina Bausch-féle repertoárt. Még azt sem döntötték el, hogy a társulat valamelyik tagjával vagy kívülről érkező koreográfussal dolgozzanak.

A keddi sajtóbeszélgetésen bemutatták Jochen Schmidt Pina Bausch című könyvét is, amely a L'Harmattan kiadó tánctörténeti sorozatában jelent meg. Fuchs Lívia szerkesztő elmondta: azért választotta ezt a kötetet, mert nem próbál értelmezni, leíró jellegű, így teljes pályaképet ad a művészről. Mivel Magyarországon nem ismerhetjük eléggé a koreográfus munkásságát, így az áttekintés közelebb hozza hozzánk az alkotót - tette hozzá.