A hírességek között muzsikus óriások és koronás fők egyaránt voltak - derül ki a kötetből. Mivel a salzburgi táborból New York-ba keveredett ifjú egyetemista már 1958 őszétől másodállású jegyszedőként kezdte munkáját, dolgozhatott még a régi, a Broadway és a 39.-40. utca sarkán álló, régi Metropolitan Operában.

Az új épület, a Lincoln Center része, amelyet ma szinte az egész világ - így a magyar közönség is - ismer a rendszeres operaközvetítésekből, csak 1966-ra készült el. Az igazgatóság megkereste Krénusz Józsefet, és így 1967-ben jegyszedőből nézőtéri felügyelővé avanzsálhatott fiatal magyar bölcsész.

A régi és az új Metropolitant körül lengő legendák közül sok személyes történetet elevenít fel könyvében a híres házat 2001-ig szolgáló, egy somogyi faluból, Szenyérből a világfaluba származott Krénusz József. A kötet a Csermák Zoltánnak elmondott visszaemlékezéseknek csupán töredékét tartalmazza - a magyar televíziós társszerzőként jegyzi a könyvet.

A nézőtéri felügyelő amatőr riporterként is dolgozott egy egyetemi rádióban, így több interjú felvétele is megmaradt. Olyan nagyságokat volt képes a mikrofon elé csábítani, mint Franco Corelli, Marilyn Horne, vagy a tavaly októberben elhunyt Joan Sutherland.

Svéd Sándor, Kónya Sándor, Ágai Karola, Marton Éva, Sass Sylvia, Kovács Eszter, Gulyás Dénes, Rost Andrea, Nagy Iván, tehát az újkori magyar sztárok Metropolitanbeli sikereiről a hazai operabarátok elég jól értesültek, de a "régieknek", Földi Andrásnak, Pauly Rózának, Dalossy Ellennek emléket állító sorok különös értékűek.

Külön munkát jelentett a fényképek kiválogatása, a szerkesztők a bőség zavarával küzdöttek, szinte minden sztártól - Maria Callas, Samuel Ramey, Cesare Siepi - rendelkezésre állt dedikált anyag. Szép számban bemutatnak ritka, eddig nem publikált egyedi amatőr felvételeket.

Ma kétlaki Krénusz József, az év egy részét Nagyszakácsiban tölti, és már sok kincset idehozott, például Leonard Warren Rigoletto és Franco Corelli Radames jelmezét. A kosztümök egy raktártűzben rongálódtak meg, és Krénusz Józsefnek köszönhetően maradhattak az utókorra. CD-k, kazetták, fotográfiákkal teli dobozok várnak további feldolgozásra. (Negyven év a Metropolitan Operában - 158 oldal)