bezár
 

színház

2011. 06. 11.
A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását 80 éve rendezték
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nyolcvan éve, 1931. június 13-án rendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását, a budapesti Nemzeti Színház társulata Voinovich Géza Magyar Passió című művét adta elő Hevesi Sándor rendezésében.

Szkéné színház

A költő Juhász Gyula és a rendező Hont Ferenc az 1920-as évek második felében vetették fel, hogy legyen Szeged egy nagy kulturális rendezvénysorozat otthona. A "főpróbát" 1930-ban a Fogadalmi templom felszentelése jelentette, s a templom előtti 12 ezer négyzetméteres árkádos, történelmi hangulatú és mégis modern, kitűnő akusztikájú és központi fekvésű tér kiváló helyszínnek bizonyult. A rendezvényeknek az időjárás is kedvező feltételeket teremt: Szegeden nyáron a hazai átlagnál jóval kevésbé csapadékos az idő.

A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását a 600 négyzetméteres színpadon 1931. június 13-án rendezték. Az akkori felfogás szerint szabadtérre csak vallásos darab illett, ezért került színre a Magyar Passió. 1932-ben Gömbös Gyula hadügyminiszter megvonta a tribün felépítéséhez szükséges támogatást, ezért a Tisza-parti Stefánia sétányon a Szép Heléna című operettet adták elő, majd a Dóm téren Magyar szentek címmel élőkép sorozatot rendeztek. A szabadtéri játékok hivatalosan 1933-ban Az ember tragédiájával nyílt meg. A Hont Ferenc rendezte előadás főszerepeit Lehotay Árpád, Tőkés Anna és Táray Ferenc alakította, az előadásban 300 statiszta, tánckar, honvédzenekar és hatalmas kórus működött közre.

Ettől kezdve évente rendeztek előadásokat, egyre bővülő műsorral és ismert vendégművészek részvételével. Az egyre nagyobb, végül 7000 férőhelyes fatribünt egy-két hét alatt szerelték össze, illetve bontották szét. A szervezést 1936-ban vette át a város, a művészeti program kialakítására Janovics Jenőt kérték fel, aki több műfajú, tömegeket vonzó népszínház alapjait rakta le. A sorozatnak a második világháború vetett véget, 1939 nyarától két évtizedre néma lett a tér.

A Szabadtéri Játékokat 1959-től rendezték meg újra, de Hont Ferencet - aki a magyar színház és film egyik legnagyobb teoretikusa lett - sem a szervezésbe, sem a műsorpolitika kialakításába nem vonták be. A lebontott budapesti Kossuth-híd vasszerkezetéből készített nézőtér hosszú ideig egész évben a téren éktelenkedett, a 4000 férőhelyes, szétszedhető nézőtér csak 1994-ben épült.

Egy-egy nyár programját általában egy dráma és több zenés produkció - opera, balett, zenekari hangverseny - alkotja, ezek között helyet kaptak a musicalek és rockoperák is, mint a Jézus Krisztus szupersztár, az István, a király, vagy a Macskák is. Az "újkori" játékok során 142 darab 657 előadására több mint 3 millióan voltak kíváncsiak.

A jubileumi évad nyitóelőadása Az ember tragédiája, melyet jelnyelvi tolmácsolással mutatnak be július 1-jén - Magyarországon eddig még soha nem ülhettek be siket és nagyothalló nézők akadálymentesített szabadtéri előadásra.


nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

színház

Az ÖrkényKÖZ 1,5 ezrelék bemutatójáról
színház

Forgách András A játékos és a többiek című drámakötetének bemutatója
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban
színház

A Vígszínház Ármány és szerelem bemutatójáról

Más művészeti ágakról

Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
Bemutatták Sárkány Tímea első, Boszorkányok nyara című verseskötetét


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés