"A Lohenrin színpadra állításához két alapkérdést kell feltennie a rendezőnek: ki Elza, és ki Lohengrin?" - mondta el az MTI-nek a darab főpróbáján hétfőn Marton László. Az opera Brabantban játszódik - folytatta - , furcsa, háborús készültségben lévő országban, ide érkezik Madarász Henrik király, hogy a kalandozó magyarok ellen sereget gyűjtsön.

A fanatizált közösség előtt Telramund gróf az öccse megölésével vádolja Elzát, a brabanti trón várományosát. "Elza itt nevelkedett, ízig-vérig ehhez a militáns világhoz tartozik, de mégis vágyódik, hogy egy valódi szerelem innen megváltsa és elvigye. Az álmaiban megjelenik valaki, aki tökéletesen más, mint, akik körülveszik" - részletezte a rendező.

Megtörténik az a különösség, hogy a vágyálom férfi megjelenik, itt tehető fel a második kérdés, ki is ő? "A mi előadásunkban nem ezüst vértben és sisakban jelenik meg Lohengrin, ahogy az korábban hagyomány volt, hanem hősként egy költő, egy muzsikus, egy Schubert-szerű jelenség lép elénk, aki egészen más világ embere."

A darabba dramaturgiailag kódolta Wagner, hogy Elza ugyan megígéri, nem fogja föltenni a kérdést, mondja meg a nevét a hős, de brabanti lévén, egyszerűen képtelen megfelelni a vállalt tilalomnak - magyarázta Marton László. "Elza érdekes módon jobban szót ért a mindkettőjük életére törő Ortruddal, mint az őt megváltani kész Lohengrinnel."

A rendező szerint Wagner, aki a szövegkönyvet is írta, rendkívül pontosan vitte végig ezt a pszichológiai drámát, Elza vívódását, ahogy Ortrud szavai által méreg kerül a lelkébe és szeretné, de nem tudja betartani az esküjét.

A brabanti környezet, ami lehangolóan szürke és sivár, Lohengrin megjelenésével színessé változik, életigenlő és derűs a muzsika is - fogalmaz a rendező. Amikor a kérdés már követelésszerűen hangzik el: mondd meg a neved, akkor ez a miliő visszaváltozik rideg szürkévé, Lohengrin távozásával eltűnik ebből a világból a költészet, a melegség.

Több előadás is eltért a szövegkönyvtől, Elza nem hal meg. "Meghal vagy sem, ez indifferens, mi azt szeretnénk, ha a közönség átérezné, hogy Lohengrin elmenetelével milyen iszonyú, fájdalmas magány szakad Elzára. Ez a szerkezet az embert legjobban Bartók művére, A kékszakállú herceg várára emlékezteti" - mutatott rá Marton László, aki nemcsak zeneileg, hanem dramaturgiai szerkezetét tekintve is tökéletes alkotásnak tartja Wagner művét.