A Kínai Szépművészeti Múzeumban 33 magyarországi és határon túli magyar képzőművész több mint 300 festményét, grafikáját, szobrát, gobelinjét, tűzzománcát, fotógrafikáját, fotóját és videóját láthatja a kínai közönség június 14. és július 4. között - hangzott el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságán megrendezett hétfői sajtótájékoztatón.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: még nem volt példa arra, hogy egy nyugati ország művészetét ekkora területű - két teljes szinten nyolc csarnokot megtöltő, 2600 négyzetméteres -, és ilyen hosszú - mintegy egyhónapos - tárlat keretében mutassák be a döntően kínai kortárs művészetet kiállító pekingi múzeumban. A kiállítás ráadásul kölcsönösségen alapul: jövő nyáron a mai kínai művészetet bemutató tárlat látogat Budapestre.

A Magyar Művészet című kiállításra olyan műveket válogattak össze, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a kínai kultúra szellemiségéhez, és jól reprezentálják a mai magyar alkotók különböző korosztályait is - magyarázta Tóth Norbert, a fővárosi Forrás Galéria igazgatója, a pekingi kiállítás kurátora. Hozzátette, hogy "összmagyarságban" gondolkodtak, így a művészek között vannak határon túliak is.

A kínai meghívást két és fél éves tárgyalássorozat előzte meg. Az előkészületekben és az alkotók kiválasztásában együttműködtek a Magyar Művészeti Akadémiával, a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal, valamint a Szépművészeti Múzeummal és a kulturális államtitkársággal.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kiemelte: nagyon ritka, hogy a világ egyik vezető nagyhatalma érdeklődjön egy kis ország művészetének bemutatása iránt.

Úgy vélte, a kínai tudatvilágot alakító réteg rezonálni tud majd az alkotásokra, képes lesz feldolgozni, értelmezni a műveket. Óva intett attól, hogy "elkezdjük számolni a látogatókat", inkább a látogatások "minőségére" hívta fel a figyelmet.

Baán László felidézte, hogy az 1963-ban alapított pekingi intézményben eddig három nagy nyugati kiállítást rendeztek: a spanyol Tizianótól Goyáig címűt, a londoni Tate Turner-tárlatát és egy svájci kortárs művészetet bemutatót. Mint kiemelte, ezek mindegyike a magyar kiállás területének csak felét tette ki. A mintegy egyhónapos kiállítási idő is példátlan, a legtöbb tárlat nem hosszabb tíz napnál.

Tóth Norbert elmondása szerint a június 20-i megnyitóra a kínai gazdasági-politikai-kulturális elit 300 kiemelkedő képviselőjét várják, többek között a kulturális minisztert, aki Szőcs Gézával együtt nyitja majd meg a kiállítást. Az eseményt, melyen Sebestyén Márta népdalénekes és Bogányi Gergely zongoraművész is fellép, harminc állami és nemzetközi médium fogja tudósítani.

A publicitás fokozására háromnyelvű - magyar-kínai-angol - honlapot, valamint ezer példányban díszes, 340 oldalas katalógust készítettek. A kiállítást művészettörténészek is tanulmányozzák majd, eredményeiket pedig publikálni fogják, így szakmai visszhangra is számítanak - jegyezte meg a kurátor.

Elmondta, hogy a kiállítás mögött nagyobbrészt üzleti finanszírozás áll, kisebb részben állami szerepvállalás, és utófinanszírozási modellt alkalmaznak. Egyedülálló, hogy a kölcsönösség jegyében nem kell fizetni a kiállítási lehetőségért a pekingi intézménynek, amely általában jelentős összeget kér ezért a külföldi múzeumoktól.