art&design
2011. 06. 01.
Ismét megnyílt az Arany utcácska a prágai várban
Több mint egyéves szünet után szerdától újra látogatható az Arany utcácska, a Prágai Vár és a Moldva-parti cseh metropolisz egyik legfestőibb és legnépszerűbb idegenforgalmi látványossága.
A mintegy 40 millió koronás - több mint 400 millió forintos - beruházással parádésan felújított utcácska megtekintésére már kora reggel hosszú sorok alakultak ki a Hradzsinban.
Az alig százméteres apró utcácskát és színes házikóit elsőként Václav Klaus cseh államfő látogatta meg felesége, Lívia társaságában, miután rövid ceremóniai keretében újra megnyitották a Hradzsinnak ezt a részét a széles nagyközönség előtt.
Az Arany utcácska felújított kéttucatnyi házának történelmi bútorait és berendezési tárgyait a barrandovi filmstúdiók legjobb szakemberei készítették. A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó házacskákban, amelyek fecskefészekként tapadnak az ősi Hradzsin várfalához, minikiállítások tekinthetők meg.
A házikók mintegy felében megmaradtak a korábbi berendezési tárgyak, míg a másik fele teljesen új bútorzatot kapott. Itt jutottak szóhoz a barrandovi filmstúdiók mesterei.
"Számunkra ez nem a pénzügy, hanem becsületbeli és presztízsügy. Ilyen munkát kapni, mint az Arany utcácska bútorainak és berendezéseinek az elkészítése, egyedülálló a világon" - mondta a felújítás befejezése előtt újságíróknak Pavel Jiras történész, az Arany utcácska kiállításainak a kurátora.
Az egykori berendezési tárgyakat a filmstúdiók műhelyeiben állították elő, majd fokozatosan elhelyezték őket a "gyufaskatulya" nagyságú házikókban, hogy a látogatók reális képet kaphassanak az egykori lakók életkörülményeiről.
"Az egyik kiállítás a II. Rudolf korában élt várkapuőrzők, katonák lakásába nyújt betekintést, egy másik pedig az akkoriban nagy becsben álló aranyművesekébe.
Lesz reneszánszkori kocsma, de varrónői szoba is, korabeli orvosi rendelő, illetve egy jósnő szobáját is láthatják az érdeklődök. Egy-két házba barokk bútorok kerültek.
Mindennek úgy kell kinézni, mintha a lakók csak tegnap hagyták volna el otthonukat - fejtette ki a történész. - Ahol lehetett, ott a bútorokat és a berendezéseket megpróbáltuk az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonlító anyagból előállítani. Minden darabnak ráadásul réginek, használtnak kell tűnnie."
Míg a múltban a házikók felében szuvenírárusok rendezkedtek be, mára megváltozott a helyzet, és csak hét házikóban működik bolt. Franz Kafka egykori lakásában például könyveket fognak árulni.
A felújítás legfőbb oka a helyi csatornarendszer tarthatatlan állapota volt. Tudni kell azt is, hogy az Arany utcácska a valóságban nem szilárd talajra, hanem a hosszú évtizedek folyamán a Szarvas-árok szélére kihordott különféle törmelékre és szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag.
A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben, és ma már nagyon meglátszik rajta az idő foga.
A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel.
Korábban csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába, és jelentős bevételi forrás a belépődíj is.
A hírek szerint a múlttól eltérően ezentúl külön belépődíj az Arany utcácskába nem lesz, mert a szűk helyen mindenképpen korlátozni kell a látogatók számát. Az Arany utcácska a nagyobb, illetve kisebb várlátogatási útvonal része lesz. A rövidebb útvonal 250, a hosszabb 350 koronába kerül.
Az Arany utcácska ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig ott lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is. A házak jelenlegi formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták.
Az alig százméteres apró utcácskát és színes házikóit elsőként Václav Klaus cseh államfő látogatta meg felesége, Lívia társaságában, miután rövid ceremóniai keretében újra megnyitották a Hradzsinnak ezt a részét a széles nagyközönség előtt.
Az Arany utcácska felújított kéttucatnyi házának történelmi bútorait és berendezési tárgyait a barrandovi filmstúdiók legjobb szakemberei készítették. A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó házacskákban, amelyek fecskefészekként tapadnak az ősi Hradzsin várfalához, minikiállítások tekinthetők meg.
A házikók mintegy felében megmaradtak a korábbi berendezési tárgyak, míg a másik fele teljesen új bútorzatot kapott. Itt jutottak szóhoz a barrandovi filmstúdiók mesterei.
"Számunkra ez nem a pénzügy, hanem becsületbeli és presztízsügy. Ilyen munkát kapni, mint az Arany utcácska bútorainak és berendezéseinek az elkészítése, egyedülálló a világon" - mondta a felújítás befejezése előtt újságíróknak Pavel Jiras történész, az Arany utcácska kiállításainak a kurátora.
Az egykori berendezési tárgyakat a filmstúdiók műhelyeiben állították elő, majd fokozatosan elhelyezték őket a "gyufaskatulya" nagyságú házikókban, hogy a látogatók reális képet kaphassanak az egykori lakók életkörülményeiről.
"Az egyik kiállítás a II. Rudolf korában élt várkapuőrzők, katonák lakásába nyújt betekintést, egy másik pedig az akkoriban nagy becsben álló aranyművesekébe.
Lesz reneszánszkori kocsma, de varrónői szoba is, korabeli orvosi rendelő, illetve egy jósnő szobáját is láthatják az érdeklődök. Egy-két házba barokk bútorok kerültek.
Mindennek úgy kell kinézni, mintha a lakók csak tegnap hagyták volna el otthonukat - fejtette ki a történész. - Ahol lehetett, ott a bútorokat és a berendezéseket megpróbáltuk az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonlító anyagból előállítani. Minden darabnak ráadásul réginek, használtnak kell tűnnie."
Míg a múltban a házikók felében szuvenírárusok rendezkedtek be, mára megváltozott a helyzet, és csak hét házikóban működik bolt. Franz Kafka egykori lakásában például könyveket fognak árulni.
A felújítás legfőbb oka a helyi csatornarendszer tarthatatlan állapota volt. Tudni kell azt is, hogy az Arany utcácska a valóságban nem szilárd talajra, hanem a hosszú évtizedek folyamán a Szarvas-árok szélére kihordott különféle törmelékre és szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag.
A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben, és ma már nagyon meglátszik rajta az idő foga.
A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel.
Korábban csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába, és jelentős bevételi forrás a belépődíj is.
A hírek szerint a múlttól eltérően ezentúl külön belépődíj az Arany utcácskába nem lesz, mert a szűk helyen mindenképpen korlátozni kell a látogatók számát. Az Arany utcácska a nagyobb, illetve kisebb várlátogatási útvonal része lesz. A rövidebb útvonal 250, a hosszabb 350 koronába kerül.
Az Arany utcácska ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig ott lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is. A házak jelenlegi formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon