A múzeumban most első ízben nyilvánosságra hozzák azoknak a teljes listáját, akiket Trujillo 1930 és 1961 közötti diktatúrája alatt öltek meg.
A fővárosban egy gyarmati stílusú lakóházban 2,7 millió dollárért (511 millió forint) kialakított múzeumban rekonstruáltak egy kínzókamrát, és hallhatók kínzásokról készült hangfelvételek is.

1937-ben Trujillo megparancsolta 20 ezer haiti bevándorló kivégzését, hogy „megtisztítsa” országát. (Haiti és a Dominikai Köztársaság egymás mellett fekszik Hispaniola szigetén.) A katonák átkutatták a szegénynegyedeket és a cukornádföldeket, és a Rio Massacre mentén lemészárolták a haiti bevándorlókat. (A folyó a nevét – Tömeggyilkosság – egy XVII. századi csata után kapta.)

„A haitiak elleni népirtás volt Trujillo zsarnokságának legnagyobb emberiesség elleni bűntette” – jelentette ki Luisa De Pena, a dominikai Ellenállás Emlékmúzeumának igazgatója. A dominikai társadalomnak szembe kell néznie az elkövetett bűntettekkel, a köztudat részévé kell azokat tennie, csak így haladhat előre - mondta.

Állami szervek és civil szervezetek hat évvel ezelőtt kezdték meg az áldozatok névsorának összeállítását kormányzati dokumentumok áttanulmányozásával és a túlélők meginterjúvolásával. Minden nevet független történészcsoport ellenőrzött, amely megerősítette az áldozat személyazonosságát, eltűnését, illetve halálát.

A listán szerepel a Beata-szigeti agavé- és rizsültetvényeken kényszermunkában elpusztult politikai foglyok neve is. „Csak a túlélőknek köszönhetően ismerjük ezeket a munkatáborokat” – mondta el De Pena.

Az igazgatónő elmondta: Trujillo fivére, José Arismendy Trujillo azért ölt meg munkásokat, hogy ne kelljen a bérüket kifizetni, másokat azért gyilkoltak meg, hogy a kormány rátehesse a kezét a vagyonukra.

A Trujillo titkosrendőrsége által meggyilkolt ellenzékiek között voltak a Mirabal nővérek, akiknek történetét Julia Álvarez regénye nyomán Ha eljő a Pillangók ideje című film is megörökítette.

Trujillót 1961-ben saját katonái ölték meg az elit tagjaival közös összeesküvésben.