art&design
2011. 05. 29.
Kondor-grafikák a Kogart Galériában
Idén lenne nyolcvan esztendős Kondor Béla (1931-1972) kétszeres Munkácsy-díjas festő, grafikus, költő, a 20. század második felének egyik legjelentősebb alkotója, s ebből az alkalomból a Kogart Galéria emlékkiállításon mutatja be a művész grafikai sorozatait, köztük soha nem látott darabjait csütörtöktől.
A kiállításon láthatja a közönség Kondor Béla tíz grafikai sorozatát, köztük a Dózsa György-, a William Blake-, a Cirkusz-, a József Attila- és a Dürer emlékére készült sorozatot, valamint olyan műveket, amelyeket eddig még soha nem állítottak ki, mint A majomkirály nyugati utazásai című rézkarc sorozatot 1971-ből. Ezek mellett öt önálló litográfiája, szénrajza és a Várvédők című olaj-vászon képe is ott lesz a tárlaton - mondta el az MTI-nek Szabó Noémi művészettörténész, a galéria vezetője.
A Kondor Béla grafikai tárlat anyagát a Kogart gyűjteményből, a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjteményekből válogatták - tette hozzá a galériavezető.
Kondor Béla az ötvenes években robbant be a magyar képzőművészeti életbe. Kötöttségeket nehezen tűrő habitusa és egyedi művészeti szemlélete hamar szembeállította őt a kor hivatalos művészetével és a Képzőművészeti Főiskolával, ahol előbb festő majd grafika szakra járt. Diplomamunkája, a Jelenetek Dózsa György idejéből (1956) című hétrészes rézkarcsorozat új utat nyitott meg a hazai grafikában: tartalmilag a tragikusból a groteszkbe fordul, formailag erőteljesen konstruktív és expresszív.
Kondor Béla: Rakétakilövő állvány (1966)
Kondor Béla művészeti felfogása, egyéni világa és sajátos látásmódja a magyar művészetben előzmények nélküli. Életműve merít a grafika évszázados tradícióiból, Dürer, Rembrandt művészetéből, de radikálisan szakít saját korával, az 1950-es évekre jellemző szocreál leíró grafikával.
Festményei és grafikái nagy ívű szintetizáló képességről tanúskodnak. A rövid életű, ám kivételes életművet hátrahagyó művész igazi polihisztor volt: bravúros képzőművészeti tevékenysége mellett verset és prózát írt, orgonán játszott és élete utolsó éveiben fotóművészeti kísérleteket folytatott - foglalta össze Kondor Béla művészi munkásságát Szabó Noémi.
A Kondor Béla grafikai sorozatai című kiállítás július 1-ig tart nyitva a Kogart Galériában.
A Kondor Béla grafikai tárlat anyagát a Kogart gyűjteményből, a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjteményekből válogatták - tette hozzá a galériavezető.
Kondor Béla az ötvenes években robbant be a magyar képzőművészeti életbe. Kötöttségeket nehezen tűrő habitusa és egyedi művészeti szemlélete hamar szembeállította őt a kor hivatalos művészetével és a Képzőművészeti Főiskolával, ahol előbb festő majd grafika szakra járt. Diplomamunkája, a Jelenetek Dózsa György idejéből (1956) című hétrészes rézkarcsorozat új utat nyitott meg a hazai grafikában: tartalmilag a tragikusból a groteszkbe fordul, formailag erőteljesen konstruktív és expresszív.
Kondor Béla: Rakétakilövő állvány (1966)
Kondor Béla művészeti felfogása, egyéni világa és sajátos látásmódja a magyar művészetben előzmények nélküli. Életműve merít a grafika évszázados tradícióiból, Dürer, Rembrandt művészetéből, de radikálisan szakít saját korával, az 1950-es évekre jellemző szocreál leíró grafikával.
Festményei és grafikái nagy ívű szintetizáló képességről tanúskodnak. A rövid életű, ám kivételes életművet hátrahagyó művész igazi polihisztor volt: bravúros képzőművészeti tevékenysége mellett verset és prózát írt, orgonán játszott és élete utolsó éveiben fotóművészeti kísérleteket folytatott - foglalta össze Kondor Béla művészi munkásságát Szabó Noémi.
A Kondor Béla grafikai sorozatai című kiállítás július 1-ig tart nyitva a Kogart Galériában.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal beszélgetés
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával