zene
Az eseményen képviseltette magát Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, a kormánytagok közül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János külugyminiszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Szabó Istvan református püspök, Kalota József ortodox érseki vikárius, Borberitz Pál katolikus pap, Farkas István piarista szerzetes, valamint Dúl Géza katolikus lelkipásztor, cigánypasztorációs referens.
A Liszt-év és a magyar EU-elnökség alkalmából a XVI. Benedek pápa tiszteletére este hat órakor kezdődő koncert előtt a köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: "nekünk, magyaroknak nagyszerű érzés, hogy miközben az európai figyelem soros uniós elnökségünkből adódóan hatványozottan irányul ránk, az UNESCO Liszt-éve jóvoltából a politikai nyelvezet mellé egy másik is társul: a zenéé".
Schmitt Pál beszélt arról a sajátos megközelítésről, amellyel Liszt Ferenc viszonyult a valláshoz és a művészethez mint egyfajta vallásos érzelem megnyilatkozásához.
A hangversenyt követően XVI. Benedek pápa Schmitt Pál korábbi beszédére is válaszolva megköszönte a magyar előadók nyújtotta zenei élményt, és magyarul köszöntötte a delegáció tagjait és az előadókat.
"Megköszönöm hozzám intézett szavait és azt, hogy rendkívüli szívélyességgel felajánlotta számunkra ezt a csodálatos hangversenyt, az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége és a valóban európai művész, Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából”.
A koncert előtt XVI. Benedek az audienciaterem melletti szobában fogadta Schmitt Pált és feleségét. A negyedórás találkozó angol nyelven zajlott. Az egyházfő és az államfő együtt lépett be a koncertnek is helyet adó terembe. A színpadon sorakozó zenekart és énekkart svájci gárdisták övezték.
A zeneszerető pápa kiemelt figyelemmel kísérte a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar szereplését a VI. Pálról elnevezett audienciateremben. A hétezer fős terembe már kora délután óta igyekezett a közönség, végül majdnem teljesen megtelt. A terem nézőterének közepén helyet foglaló XVI. Benedek és Schmitt Pál körül számos római magyar és a Lisztet és a magyar zenét szerető olasz ült, például a római La Sapienza tudományegyetem magyar tanszékének hallgatói, a római zeneakadémiák növendékei és a Rómában tanuló vagy szolgáló magyar és külföldi egyházi személyiségek. A közönség felállva, hatalmas tapssal jutalmazta a koncert előadóit.
XVI. Benedek beszédében minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének nevezte Lisztet. Az egyházfő a magyar zeneszerző elhangzott műveiből kihangzó vallásos erőről szólt. Kitért arra, hogy a 13. zsoltár születése idején, Liszt Tivoliban és Rómában élt mély hitben. Liszt zenéjében “a világban lévő gonoszt érző ember és az emberiség kiáltása hallható … de Isten nem hagy el minket ... ezt tudja Liszt is. A zsoltárt Liszt először elimádkozta, és csak utána írta át zenére” - fogalmazott a pápa, aki utolsó mondatát is magyarul mondta el.
“Ismételten kifejezem hálámat a köztársasági elnök úrnak, a karmester úrnak, a tenor szólistának, a Filharmonikus Zenekarnak és Énekkarnak, minden szervezőnek, hogy megajándékoztak bennünket ezzel a szép estével, melyben szívünk arra kapott meghívást, hogy Istenhez emelkedjék”.
A beszéd után XVI. Benedek mindenekelőtt Kocsis Zoltán karmestert, Antal Mátyás karnagyot, Horváth István tenort köszöntötte, majd a magyar delegáció magas rangú tagjait, Erdő Péter bíboros, prímást és Orbán Viktor miniszterelnököt. A teremből távozva XVI. Benedek megállt a zenekar és énekkar tagjai mellett, és megtapsolta őket. A nézők között hallott vélemények szerint a magyar előadók tökéletesen áthidalták a hatalmas VI. Pál-terem akusztikai nehézségeit.