építészet
2011. 05. 26.
A Hattyúház tervezője, Nagy Ervin az új főépítész
Nagy Ervin építészt nevezte ki országos főépítésznek Pintér Sándor belügyminiszter.
Nagy Ervin a miniszter előtt letette az esküt, s az államtitkárságon belül működő országos főépítészi irodán belül folytatja tevékenységét, főosztályvezetői rangban - erősítette meg az MTI-nek Szaló Péter építésügyi helyettes államtitkár.
Az országos főépítészi címet és feladatkört az előző kormányzat idején hozták létre. Első ízben Fegyverneky Sándor töltötte be ezt a pozíciót, aki jelenleg minisztériumi tanácsadói munkakörben dolgozik tovább. Nagy Ervin vezeti a központi építészeti-műszaki tervtanács üléseit, s országos főépítészi minőségében vesz részt a Magyar Építész Kamara pénteki közgyűlésén is.
Nagy Ervin a magyarországi szerves építészet egyik legismertebb képviselője, korábban Balatonakarattya és a XII. kerület főépítészeként is dolgozott. Pályafutását a VÁTI-ban, Makovecz Imre műtermében kezdte, s a rendszerváltozás idején egy svédországi építészirodánál folytatta.
1990-ben alapította meg a Kupola Építészirodát. 2005-től Magyar Művészetért Alapítvány kurátora és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
2003-ban elnyerte a Magyar Művészetért díjat, 2004-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét, 2006-ban pedig az Alternatív Kossuth-díjat. Főművének a Hattyúházat tekintik, de a fővároson kívül tervezett Csurgón, Somogysámsonban, Sárospatakon, Tatabányán, Letenyén, Ceglédpusztán, Balatonfűzfőn, Esztergomban, Zircen, Kunágotán, Leányfalun, Balatonalmádiban és Szentendrén is.
Az országos főépítészi címet és feladatkört az előző kormányzat idején hozták létre. Első ízben Fegyverneky Sándor töltötte be ezt a pozíciót, aki jelenleg minisztériumi tanácsadói munkakörben dolgozik tovább. Nagy Ervin vezeti a központi építészeti-műszaki tervtanács üléseit, s országos főépítészi minőségében vesz részt a Magyar Építész Kamara pénteki közgyűlésén is.
Nagy Ervin a magyarországi szerves építészet egyik legismertebb képviselője, korábban Balatonakarattya és a XII. kerület főépítészeként is dolgozott. Pályafutását a VÁTI-ban, Makovecz Imre műtermében kezdte, s a rendszerváltozás idején egy svédországi építészirodánál folytatta.
1990-ben alapította meg a Kupola Építészirodát. 2005-től Magyar Művészetért Alapítvány kurátora és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
2003-ban elnyerte a Magyar Művészetért díjat, 2004-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét, 2006-ban pedig az Alternatív Kossuth-díjat. Főművének a Hattyúházat tekintik, de a fővároson kívül tervezett Csurgón, Somogysámsonban, Sárospatakon, Tatabányán, Letenyén, Ceglédpusztán, Balatonfűzfőn, Esztergomban, Zircen, Kunágotán, Leányfalun, Balatonalmádiban és Szentendrén is.
További írások a rovatból
Az építészet mint idea és realitás a 80-as évek Magyarországán