A La Hongrie et moi (Az én Magyarországom) címmel meghirdetett, 1000 euró fődíjjal járó francia nyelvű irodalmi pályázatra Franciaország és Magyarország mellett Angliából, Belgiumból, Svájcból és Ausztriából összesen 137-en küldték el írásaikat, s köztük közel húsz díjat osztottak ki Párizsban. 

Az elsősorban nem hivatásszerűen írók, hanem minden franciául írni szerető és Magyarországgal kapcsolatos élményekkel rendelkezők számára nyitott irodalmi pályázattal ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a Franciaországban élő, magyar származású és a magyar kultúrát támogató francia értelmiségieket, újságírókat, közgazdászokat és politikusokat tömörítő Alcyon kulturális egyesület, a Párizsi Magyar Intézet, a Budapesti Francia Intézet és a két ország nagykövetségeinek együttműködésével. A Párizsban élő Lilla Fourrier kezdeményezésére létrejött "külföldi magyarok klubja" az elmúlt két évtizedben 160 saját szervezésű rendezvényen, irodalmi esten, kiállításon és találkozókon járult hozzá a magyar kultúra jobb megismeréséhez Franciaországban.

Az ezereurós fődíjat a Párizsban élő, magyar származású Martha Dufournaud tanárnő kapta. A második, nyolcszáz- és a harmadik, ötszázeurós díjat viszont két Magyarországon élő tanárnőnek ítélte meg a zsűri. A második legjobb szöveget beküldő Claire Hunyadi-Csóka a Budapesti Corvinus Egyetem francia lektora, míg a harmadik helyezett a Kárpátaljáról származó Mán Éva Győrben nyelvtanár, a francia nyelv és kultúra népszerűsítésével foglalkozó Alliance Francaise helyi szervezetének elnöke. 

A közjegyző által felügyelt, jeligés pályázatot ismert francia értelmiségiekből álló zsűri bírálta el: Almássy Éva író, Thomas Ferenczi, a Le Monde című napilap újságírója, jelenlegi brüsszeli tudósítója, Pierre Karinthy író, irodalmi fordító, Ivan Levai politológus, újságíró, Szende Tamás, a párizsi Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézete (INALCO) Közép-Európa Tanszékének vezetője és Philippe Tesson kulturális újságíró, kritikus, több francia televíziós műsor állandó résztvevője. 

Az ismert televíziós a díjkiosztón elmondta: a zsűrit nagyon meglepte a szövegek magas színvonala és őszintesége, amelyek majdnem mind érzelmi töltetűek; valamilyen emléket idéznek fel Magyarországról (sokan az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos emlékeikről írtak), az országgal való első találkozásról vagy annak újrafelfedezéséről szólnak. Ez a fajta irodalom mindig a legőszintébb és a legszemélyesebb, ami nagyon megérinti az olvasót - hangoztatta a kritikus.

Almássy Éva, aki maga is franciául írja regényeit, szintén úgy vélte, hogy nagyon jó színvonalú írásokat olvashatott, ami azt jelenti, hogy Magyarország inspiráló téma számos műfajban, hiszen érkeztek mesék, novellák, versek, naplórészletek, esszék, riportok és valaki még egy életrajzot is beküldött. Volt, aki azért írt, mert magyar származású, volt, aki azért, mert beleszeretett Magyarországba, volt, aki csak megismerni szeretné az országot és erről írt, van, aki viszont nem bírja elfelejteni Magyarországot, és van, aki számára valamilyen generációkon át őrzött családi titkot jelképez - foglalta össze az írások tartalmát a francia-magyar írónő. 

A díjazott szövegeket a későbbiekben egy közös kötetben szeretné megjelentetni az Alcyon.