film
2011. 05. 22.
Cannes - Bosnyák rendezők Kusturica kitiltását kérik
Nyílt levélben kérte vasárnap két bosnyák rendező, hogy Lars von Trier után Emir Kusturicát is tiltsák ki a 64. Cannes-i filmfesztiválról. A világhírű szerb filmrendező a második legjelentősebb, az Un Certain regard (egy bizonyos nézőpont vagy egyfajta szemszög) elnevezésű szekciójának idei zsűrielnöke.
A nyílt levél szerzői – Jasmila Zbanic Arany Medve-díjas rendező és Haris Pasovic dokumentum- és színházrendező – üdvözlik, hogy a nácizmus iránti szimpátiáját hangoztató Lars von Trier dán rendezőt "persona non gratának" nyilvánította a fesztivál vezetősége. Ugyanakkor értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy Cannes "kettős mércét" alkalmaz, nevezetesen a kilencvenes évek balkáni háborús bűnöseit a mai napig támogató Kusturica esetében.
A bosnyák alkotók emlékeztetnek arra, hogy miközben Szarajevó 1992 és 1995 közötti ostroma idején számos európai értelmiségi lépett fel a pusztítás ellen, a szarajevói születésű Kusturica a balkáni háborúk egyik fő kirobbantója, Slobodan Milosevics akkori jugoszláv elnök által támogatott filmeket forgatott.
Zbanic és Pasovic arra is felhívták a figyelmet, hogy világhírű kollegájuk a mai napig "hősként" tekint Radovan Karadzicra, annak ellenére, hogy a volt boszniai szerb elnöknek népirtás vádja miatt kell felelnie a hágai Nemzetközi Bíróságon a srebrenicai mészárlás és a boszniai fogolytáborokban végrehajtott tömeges emberölések miatt.
Elismerve, hogy "egy művésznek jogában áll őrültnek, elveszettnek vagy bizarrnak lennie", a bosnyák rendezők azt kérik a fesztivál vezetőitől, hogy "valamennyi háborús bűnöst támogatót egyenlő bánásmódban részesítsenek, beleértve Kusturicát is". Az igazgatóság egyelőre nem reagált a nyílt levélre.
Emir Kusturica a cannes-i fesztivál visszatérő vendége, s azon ritka filmrendezők közé tartozik, akik a fődíjat, az Arany Pálmát kétszer is elnyerték: 1985-ben A papa szolgálati útra ment, tíz évvel később pedig az Underground című filmjeiért kapta meg az elismerést.
Az Un Certain regard szekció zsűrije már befejezte a munkáját, a díjakat szombat este adta át a szerb filmrendező. Kusturica azonban meghívott vendég a hivatalosa versenyprogram vasárnap esti díjkiosztó gálájára is.
A bosnyák alkotók emlékeztetnek arra, hogy miközben Szarajevó 1992 és 1995 közötti ostroma idején számos európai értelmiségi lépett fel a pusztítás ellen, a szarajevói születésű Kusturica a balkáni háborúk egyik fő kirobbantója, Slobodan Milosevics akkori jugoszláv elnök által támogatott filmeket forgatott.
Zbanic és Pasovic arra is felhívták a figyelmet, hogy világhírű kollegájuk a mai napig "hősként" tekint Radovan Karadzicra, annak ellenére, hogy a volt boszniai szerb elnöknek népirtás vádja miatt kell felelnie a hágai Nemzetközi Bíróságon a srebrenicai mészárlás és a boszniai fogolytáborokban végrehajtott tömeges emberölések miatt.
Elismerve, hogy "egy művésznek jogában áll őrültnek, elveszettnek vagy bizarrnak lennie", a bosnyák rendezők azt kérik a fesztivál vezetőitől, hogy "valamennyi háborús bűnöst támogatót egyenlő bánásmódban részesítsenek, beleértve Kusturicát is". Az igazgatóság egyelőre nem reagált a nyílt levélre.
Emir Kusturica a cannes-i fesztivál visszatérő vendége, s azon ritka filmrendezők közé tartozik, akik a fődíjat, az Arany Pálmát kétszer is elnyerték: 1985-ben A papa szolgálati útra ment, tíz évvel később pedig az Underground című filmjeiért kapta meg az elismerést.
Az Un Certain regard szekció zsűrije már befejezte a munkáját, a díjakat szombat este adta át a szerb filmrendező. Kusturica azonban meghívott vendég a hivatalosa versenyprogram vasárnap esti díjkiosztó gálájára is.
További írások a rovatból
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal beszélgetés