Vitézy László az Országgyűlés épületében tartott ünnepségen vette át az oklevelet. Az elismerést korábban Méhes György író és Szőcs Géza költő, jelenlegi kulturális államtitkár is megkapta.

Günther Bögl, az akadémia társelnöke beszédében hangsúlyozta, "meggyőződéses európai emberként" mindig odafigyelt Magyarországra, Ausztriát és Magyarországot az elmúlt évtizedekben is szoros kapcsolat fűzte össze.

A két országot a közös európai Duna Stratégia is összeköti. "A magyar és az osztrák emberek barátságát erősíti, hogy a Bécsi Európai Akadémia Nagydíját Budapesten adhatják át Vitézy Lászlónak" - mondta.

A filmrendezőt Alois Mock volt osztrák külügyminiszter, az akadémia korábbi kitüntetettje levélben üdvözölte.

"Nagyon fontos volt számunkra, hogy egy igazán nagy mestert tüntessünk ki. Magyarország felé nemcsak azt kell folyamatosan megköszönnünk, hogy kinyitotta a vasfüggönyt, hanem azt is, hogy Vitézy László személyében olyan művészt adott, aki az igazán nehéz időkben, a vasfüggöny mögött nagy nyomás alatt tudott a szellem szabadságát hirdető alkotásokat készíteni" - méltatta a rendezőt Rüdiger Stix, a bécsi parlament egykori frakcióvezetője.

Vitézy olyan mester, aki az egész XX. századot átfogó filmművészetet tudott létrehozni és a diktatúra alatt is a szabadság szellemében volt képes alkotni - emelte ki.

Vitézy László a humanitárius díj átvétele után úgy fogalmazott: virtusra és szerencsére van szükség ahhoz, hogy egy ember, egy közösség, egy ország győztes legyen. "Ez a kettő ritkán találkozik, a szerencse külső ügy, a virtus adottság" - mondta, hozzáfűzve hogy benne készenlétben állt a virtus, hogy megtalálja szerencséjét. Vitézy László rámutatott, ő "nem a rendcsinálás és a csaták mezején" kereste a virtust, hanem az emberek lelkében. "Minden filmemben fontos volt a katarzis és a felemelkedés" - emelte ki.

Munkássága egyik legfontosabb része volt a szocializmus hazugságainak leleplezése, erről szólt például a Leleplezés című filmje is. "A szocializmus azonban nem ért véget a kerekasztal-tárgyalásokkal, a rendszerváltást tovább kell vinni. Ennek most van itt az ideje" - fogalmazott. Küldetésemnek tekintettem a nehéz sorban élő magyar emberek öntudatának felébresztését, "hogy ne fogadjanak el diktátumokat, hanem saját maguk formálják sorsukat - mondta beszédében.

Vitézy László elmondta, a héten kezdi új, Az égi madár című filmjének forgatását. Az alkotás Móricz Zsigmond művének feldolgozása, az égi madár pedig nem más, mint a pacsirta. "Ez a pusztai madár a magyar nép lelkében különös helyet foglal el" - fogalmazott.

"Nem voltam agyonhalmozva díjakkal, ez az elismerés annyiban különleges, hogy most kaptam. Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom. Filmjeimmel több díjat kaptam nemzetközi fesztiválokon, nem panaszkodom" - mondta az MTI-nek a rendező.

"Munkásságomban a dokumentumfilmnek elég nagy szerepe van, de én inkább játékfilmeket csináltam. Azért gondolják sokan, hogy dokumentumfilmek, mert annyira hiteles munkák ezek, mintha dokumentumfilmek lennének" - fogalmazott. Vitézy László az MTI-nek elmondta, szeretne még több filmet forgatni, "mást, mint a szocializmusban: akkor a kritika volt a legfontosabb, fellépni az ő pénzükön, ellenük". Hozzáfűzte, most a "Magyarország magára találására felszólító, öntudatot adó, katarzist keltő" filmeket szeretne készíteni.

Munkamódszereiről szólva megjegyezte, ragaszkodik a színészekhez, operatőrökhöz, írókhoz, csak olyanokkal dolgozik, akikkel teljesen együtt tud gondolkodni. A forgatókönyv nagyon fontos, folyamatosan fejleszteni kell. Jelen kell lennie a drámának, precíz munkával el kell érnek a katarzist. Elmondta: az utóbbi nyolc év pazarlása után olyan rendszert látna szívesen a magyar filmvilágban, amelyben a szakmát, a forgalmazást és a televíziókkal való együttműködést egy ember irányítaná. "Így nem foszlana szét az energia, a pénz és a jó szándék" - vélekedett.