Az elismeréseket először 1993-ban adták át, azóta minden évben kiosztják teológia és irodalom kategóriában. Az alapító okirat szerint a díjazottak olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény kultúra értékrendjét közvetítik.

Csaba László akadémikus, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora laudációjában kiemelte: Marx Reinhardot 1979-ben szentelték pappá, teológiai doktorátusát 1989-ben szerezte, 1996-ban szentelték püspökké, ugyanabban az évben lett egyetemi tanár a padernborni egyetemen, majd a társadalomtudomány professzora lett. XVI. Benedek pápa 2007-ben München és Freising érsekévé nevezte ki, majd 2010-ben a katolikus egyházfő bíborossá kreálta.

Mint mondta, Marx Reinhard a jóléti állam helyzetéről is írt, egyik legismertebb munkája pedig a Tőke című könyve, amely Németországban élénk vitát váltott ki, "Magyarországon pedig nagy a csend körülötte".

Az akadémikus megjegyezte: ebben a könyvben "láthatjuk a különbséget a gazdaság technokrata és keresztény felfogása között" - utóbbi az embert állítja középpontba. A könyv felhívja a figyelmet arra, hogy "magántulajdon nélkül nem megy, (...) e nélkül nincs szabad gazdaság", és társadalmi, szociális felelősséget kell vállalnia a magántulajdonosnak, azaz a vállalkozónak - fogalmazott.

A könyv azt is szorgalmazza, hogy "munkatársnak, és nem bérköltségnek kell tekinteni" a dolgozókat. A könyv leírja, hogy veszéllyel jár az államnak való kiszolgáltatottság és a függőség a munkanélküli segélytől. A kötetben megjelenik az is, hogy tevékeny életre, nem a tétlenségre kell késztetni az embereket - tette hozzá.

Marx Reinhard elmondta: jelenleg politikai, társadalmi és szociális kérdésekkel foglalkozik a német püspöki konferencia keretein belül. Az egyházi szociális tanítás lényege: senki sem felesleges - idézte XVI. Benedek első pápai prédikációját, hozzátéve: már a Biblia első oldalán olvasható, hogy minden egyes ember Isten képmása.

A bíboros hangsúlyozta: a társadalomnak a felelős szabadságra kell épülnie, a szabadságnak pedig együtt kell járnia a társadalmi felelősségvállalással.

Szetmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke Hárs Ernőről szóló méltatásában közölte: "soha nem akart mások elé tolakodni, tette a dolgát", verseket írt és fordította a szépirodalmi műveket. Számvetéses verseiben nincs bírálat, csupán rezignáltan összegzi a múltat - összegezte munkásságát.

Utalt arra, hogy Hárs Ernő 1938-39-ben ösztöndíjasként Párizsban és Berlinben tanult. Budapest ostromakor megsebesült, 1945-1976 között pedig a Földművelésügyi Minisztériumban és a Külügyminisztériumban dolgozott, viszont az állampártba soha nem lépett be. Az 1970-es évek közepétől szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, csaknem húsz, verseket és tanulmányokat tartalmazó kötet szerzője. Műfordítóként is számon tartják, francia, német, olasz és portugál nyelvből fordít. József Attila és Déry Tibor-díjas, 2009-től a Magyar Írószövetség örökös tagja - mondta.

A kilencvenkét éves Hárs Ernő köszönőbeszédében megjegyezte: diákként először I. Szent István királyról írt, és örül annak, hogy most a Szent István Társulattól veheti át a díjat.