art&design
2011. 05. 17.
A Romanov-család teáskészlete Szegeden
Az 1910-es években, a Romanov-család számára készült míves tűzzománc teáskészletet állítottak ki a szegedi Corner Galériában; az értékes iparművészeti alkotásokat néhány hónapja egy régi cipős dobozban vitte be tulajdonosa fölbecsültetni.
A minta és a rendkívül aprólékos ötvösmunka alapján már az első pillantásra nyilvánvaló volt, hogy a három darabból álló teáskészlet és a tizenkét kanál egykor az orosz cári család számára is dolgozó műhelyek egyikében készült - mondta Török Zsuzsa, a galéria vezetője az MTI-nek.
A műtárgyak történetének felderítése során kiderült, hogy az ezüst, belül aranyozott tűzzománc teáskészlet - a tea- és tejszínkiöntő, valamint a cukortartó - Marija Szemjonova keze munkáját dicséri, a tizenkét ezüst-arany tűzzománc teáskanalat pedig Fjodor Rückert készítette.
A két ötvös mester a Fabergé-manufaktúrának is dolgozott. Ezt erősítette meg T. Németh Annamária művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott tudományos főmunkatársa is - tette hozzá a szakember.
Az iparművészeti remekek 1910 körül készülhettek, és ajándékozás révén kerültek a szegedi családhoz, akiknek egyik őse az utolsó cár, II. Miklós testvérének szolgálatában állt - mutatott rá Török Zsuzsa.
A galéria vezetője szerint a Budapesten restaurált műtárgyak pontos értékét nehéz meghatározni, az azonban bizonyosan állítható, hogy több tízmillió forint lehet. 2009-ben ugyanis Marija Szemjonova egy másik alkotása, egy kovs (kiöntő) 30 ezer dollárért kelt el egy aukción.
Az alkotásokat szigorú biztonsági intézkedések mellett szombatig, Szeged Napjáig láthatja a nagyközönség a galériában.
A műtárgyak történetének felderítése során kiderült, hogy az ezüst, belül aranyozott tűzzománc teáskészlet - a tea- és tejszínkiöntő, valamint a cukortartó - Marija Szemjonova keze munkáját dicséri, a tizenkét ezüst-arany tűzzománc teáskanalat pedig Fjodor Rückert készítette.
A két ötvös mester a Fabergé-manufaktúrának is dolgozott. Ezt erősítette meg T. Németh Annamária művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott tudományos főmunkatársa is - tette hozzá a szakember.
Az iparművészeti remekek 1910 körül készülhettek, és ajándékozás révén kerültek a szegedi családhoz, akiknek egyik őse az utolsó cár, II. Miklós testvérének szolgálatában állt - mutatott rá Török Zsuzsa.
A galéria vezetője szerint a Budapesten restaurált műtárgyak pontos értékét nehéz meghatározni, az azonban bizonyosan állítható, hogy több tízmillió forint lehet. 2009-ben ugyanis Marija Szemjonova egy másik alkotása, egy kovs (kiöntő) 30 ezer dollárért kelt el egy aukción.
Az alkotásokat szigorú biztonsági intézkedések mellett szombatig, Szeged Napjáig láthatja a nagyközönség a galériában.
További írások a rovatból
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje