építészet
2011. 05. 10.
Sorozatvetítés urbanisták portréfilmjeiből
Városépítészekkel készült portréfilmek bemutató-sorozata indul szerdától a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) fővárosi székházában.
Korábban még soha nem készült hasonló filmes vállalkozás Magyarországon ebben a témakörben. A filmeket követő szakmai beszélgetések Ongjerth Richárdnak, a MUT igazgatójának moderálásával zajlanak - tájékoztatta Magyar Televízió az MTI-t.
Első alkalommal szerdán 16 órától a Vidor Ferenc urbanista professzorról szóló portréfilmet vetítik le, a rendezvény vendége lesz maga az építész, Lukovich Tamás sorozatszerkesztő és Csontos János, a hétrészes széria rendezője.
A következő szerdákon két-két epizód vetítésére, illetve az azt követő beszélgetésekre kerül sor. Május 18-án Meggyesi Tamás és Nagy Béla, május 25-én Paksy Gábor és Molnár Attila, június 1-jén pedig Aczél Gábor és Lukovich Tamás portréfilmjét mutatják be.
Az Urbanisták című sorozatot a Magyar Televízió m1 csatornája a szakmai bemutatókkal párhuzamosan, hétfőnként késő este tűzi műsorára.
Vidor Ferenc a magyar városépítészek korelnöke, a modern hazai urbanisztika egyik megteremtője. A holisztikus iskolát hirdető alapkönyveiben ankarai és bagdadi oktatói tapasztalatait is kamatoztatta.
A Széchenyi-díjas Meggyesi Tamás a városépítészet professzoraként olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a településtörténet vagy a tradicionális magyar települési formák gyökerei. Nagy Béla az alkalmazott térinformatika egyik hazai úttörője, az általa kidolgozott rendszert használják például Szentendrén és Békéscsabán is. Elsősorban a fővárosi piaci fejlesztésekkel foglalkozik, összegző könyve egyetemi tananyag.
Paksy Gábor a Magyar Urbanisztikai Társaságban, a Várostervező Intézetben és a szakminisztériumban végzett munkája során alapvetően befolyásolta a magyarországi lakótelepek sorsának alakulását. Kezdeményezője a városépítészeti archívumnak.
Molnár Attila nevéhez olyan településtervezői bravúrok fűződnek, mint az agárdi, kiskunhalasi és balatonarácsi területrendezés, illetve a békásmegyeri lakótelep élhetőbbé tétele. Neki köszönhető a székesfehérvár-palotavárosi utcaskanzen is.
Aczél Gábor volt fővárosi főépítész a francia modellnek is nevezett közép-ferencvárosi városrehabilitáció vezetője és megvalósítója, akinek vidéki - simontornyai, győri, szentendrei - munkái is jelentősek.
Az Urbanisztikai Társaság elnöke. Lukovich Tamás tekinthető a korszerű angolszász városépítészet magyarországi meghonosítójának. Ausztráliai tapasztalataira építő elméleti és oktatói munkássága mellett a várostervezésben, a területfejlesztésben és a bankszférában is letette a névjegyét.
Első alkalommal szerdán 16 órától a Vidor Ferenc urbanista professzorról szóló portréfilmet vetítik le, a rendezvény vendége lesz maga az építész, Lukovich Tamás sorozatszerkesztő és Csontos János, a hétrészes széria rendezője.
A következő szerdákon két-két epizód vetítésére, illetve az azt követő beszélgetésekre kerül sor. Május 18-án Meggyesi Tamás és Nagy Béla, május 25-én Paksy Gábor és Molnár Attila, június 1-jén pedig Aczél Gábor és Lukovich Tamás portréfilmjét mutatják be.
Az Urbanisták című sorozatot a Magyar Televízió m1 csatornája a szakmai bemutatókkal párhuzamosan, hétfőnként késő este tűzi műsorára.
Vidor Ferenc a magyar városépítészek korelnöke, a modern hazai urbanisztika egyik megteremtője. A holisztikus iskolát hirdető alapkönyveiben ankarai és bagdadi oktatói tapasztalatait is kamatoztatta.
A Széchenyi-díjas Meggyesi Tamás a városépítészet professzoraként olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a településtörténet vagy a tradicionális magyar települési formák gyökerei. Nagy Béla az alkalmazott térinformatika egyik hazai úttörője, az általa kidolgozott rendszert használják például Szentendrén és Békéscsabán is. Elsősorban a fővárosi piaci fejlesztésekkel foglalkozik, összegző könyve egyetemi tananyag.
Paksy Gábor a Magyar Urbanisztikai Társaságban, a Várostervező Intézetben és a szakminisztériumban végzett munkája során alapvetően befolyásolta a magyarországi lakótelepek sorsának alakulását. Kezdeményezője a városépítészeti archívumnak.
Molnár Attila nevéhez olyan településtervezői bravúrok fűződnek, mint az agárdi, kiskunhalasi és balatonarácsi területrendezés, illetve a békásmegyeri lakótelep élhetőbbé tétele. Neki köszönhető a székesfehérvár-palotavárosi utcaskanzen is.
Aczél Gábor volt fővárosi főépítész a francia modellnek is nevezett közép-ferencvárosi városrehabilitáció vezetője és megvalósítója, akinek vidéki - simontornyai, győri, szentendrei - munkái is jelentősek.
Az Urbanisztikai Társaság elnöke. Lukovich Tamás tekinthető a korszerű angolszász városépítészet magyarországi meghonosítójának. Ausztráliai tapasztalataira építő elméleti és oktatói munkássága mellett a várostervezésben, a területfejlesztésben és a bankszférában is letette a névjegyét.
További írások a rovatból
A végeredmény nem feltétlenül építészeti, hanem társadalmi kérdés is