Tischler János intézetigazgató elmondta az MTI-nek, hogy Elzbieta Piskorz-Branekowa etnográfus 1974-től nyugdíjazásáig, 2010-ig dolgozott a varsói etnográfiai múzeumban, Közép-Kelet-Európa, Bulgária, Macedónia népművészetével foglalkozott, és amikor Magyarországon járt, magánszorgalomból gyűjtötte, vette, kapta a konyhai falvédőket.

A varsói intézetben 24 darab falvédőt láthat a közönség. Legtöbbjük 50-szer 80 centiméteres fehér vászonra kék, vagy piros fonallal kivarrt darab. Van közöttük a 19. század második feléből való és olyan is, amelyet már gyárilag nyomtak színesre.

A hit témakörét jellemzi, amikor egy fiatal nő a faluszéli keresztnél térdelve könyörög: "Az én jó Istenemet könyörögve kérem, hogy a kedves családomat minden rossztól őrizze meg nékem".

A szerelemről szól egy másik falvédő szövege: "Holdfényes májusok, muskátlis ablakok, hozzátok száll minden álmom." A házasságot dicséri: "Az én uram csak a vizet issza, nem sírom a leányságom vissza." Magyar slágerek, operettek közismert sorai is falvédőfeliratok lettek, mint a "Csárdáskirálynő légy a párom" kezdetű - sorolta az igazgató.

A kivarrt feliratos falvédők divatja a 19. század második felétől hódított. A német nyelvterület közvetítésével először a polgári, majd a városi munkáslakások, a 20. század elejére a paraszti háztartások konyháinak is közkedvelt dísze lett. Elsődleges funkciója szerint a meszelt falat volt hivatott védeni a konyha tűzhely fölötti részén. Később díszítő szerepe vált hangsúlyossá a rajta tetszelgő, szövegszalagok közé foglalt romantikus, olykor idilli kivarrt képek, csendéletek miatt.