A középszintű szövegértési feladatsorban Nemes Nagy Ágnes párbeszédes formájú esszérészletéhez tettek fel a diákoknak kérdéseket, míg a második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak.

A középszintű érvelési feladatban egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről kellett érvelni, a véleményt irodalmi hősök magatartásának bemutatásával alátámasztva.

A műértelmezési feladat Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának adott szempontú vizsgálatát kérte. Az összehasonlító elemzésben Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom... című versének összevetése szerepelt, a költemények címében is szereplő motívum középpontba állításával.

Az emelt szintű írásbeli érettségi négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Szegedy-Maszák Mihály tanulmányrészlete volt. A 11 feladat a szöveg megértésén túl nyelvtani és irodalmi ismereteket várt el.
A műértelmezési feladat Karinthy Frigyes paródiájának elemzését kérte. A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban az olvasói szokások változásáról kellett kifejteni a véleményt. A gyakorlati írásbeliség elnevezésű feladat témája egy hivatalos levél, melyben Az év diákja díjra lehetett felterjeszteni egy iskolatársat.

Mindkét szinten összesen legfeljebb 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért maximum 15 pontot vonhatnak le. Helyesírási szótár használatát engedélyezték, az elemzésre szánt szövegeket pedig mindkét szinten tartalmazták a feladatlapok.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az MTI-nek azt mondta: némileg könnyebb volt az idei középszintű vizsga az előző évekhez képest, ami nem biztos, hogy szerencsés, mert ha a PISA szövegértési felmérések elvárásainak megfelelően a diákok szövegértési kompetenciáját akarják fejleszteni és mérni, akkor nem helyes, hogy könnyebb és egyoldalúbb szövegértési feladattípusok szerepelnek az érettségin, ahogy ezúttal történt.

Összegzése szerint az idei szövegértési feladatok korrektek, könnyűek voltak, és a 2005 óta érvényben lévő érettségi modernizációs törekvései, a szövegértés, illetve a kommunikációs és érvelési készségek mérése háttérbe szorult a feladatok összeállításában. Arató László példaként hozta fel erre, hogy a Szophoklész-idézethez fűződő feladat nem volt alkalmas az érvelési képesség mérésére, mert ebben az esetben nem volt mi mellett érvelni.

Az MTI által országszerte megkérdezett szaktanárok és tanulók összességében teljesíthetőnek mondták a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi feladatait; volt, amely feladatokat a tavalyinál könnyebbnek, másokat pedig egy kicsit nehezebbnek tartottak.
Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

Teljesíthetők voltak a feladatok a diákok szerint

Összességében teljesíthetőnek mondták a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi feladatait a diákok és a tanárok; volt, amely feladatokat a tavalyinál könnyebbnek, másokat pedig egy kicsit nehezebbnek ítéltek meg az MTI által országszerte megkérdezett szaktanárok és tanulók.

A zalaegerszegi gimnazisták szerint a tavalyinál könnyebb volt az idén a magyar érettségi, és elegendő idő jutott a feladatok megoldására is. A Zrínyi Miklós Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium végzőseinek nagy része az esszé feladatok közül a novellaelemzést választotta. A diákok közül kevesen ismerték Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novelláját, de szerintük megkönnyítette az elemzést, hogy "ismert szerző, könnyen érthető írás, amelyről sok mindent lehetett írni".
Az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ Gimnáziumában a többség az érvelést választotta, ami Horváth Andrea magyartanár szerint nehezebb feladat, mint az elemzés. Három különböző korszakból kellett felhozni irodalmi példákat, amit csak úgy lehet jól megoldani, ha a diákok alapvető olvasottsággal rendelkeznek - magyarázta.

Hozzáfűzte, hogy az összehasonlító verselemzéseket az idén is csak kevesen választották. A Zrínyi és a Kölcsey gimnázium diákjai szerint a szövegértési feladatok könnyűek voltak, míg az Apáczai gimnázium tanulói nehéznek tartották, de, mint mondták, mivel többnyire rövid választ kellett adni a kérdésekre, és "viszonylag keveset kellett írni", időben be lehetett fejezni a feladatokat.

A Zrínyi és az Apáczai gimnázium valamennyi diákja középszintű érettségit tett, amit Horváth Andrea azzal magyarázott, hogy magyar nyelv is irodalomból a legnehezebb emelt szintű érettségit tenni.
Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatója az MTI kérdésére azt mondta: az irodalmi mű lényegéről szóló szövegértési feladat teljesen életszerű volt, funkciója megítélése szerint megfelelt az érettségi szövegértési feladattól elvárt követelményeknek; a szövegértési modul megoldása egyáltalán nem okozott nehézséget diákjaiknak.

Fekete István, a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskola egyik érettségiző osztályának osztályfőnöke és magyartanára úgy fogalmazott: örömmel tapasztalta, hogy az érettségik témájukban egyre inkább a szakmaiság felé fordulnak, és számít a tudás, a felkészültség.

Magasi Andrásnak, a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolája igazgatójának megítélése szerint a feladatok teljesíthetők voltak. A legtöbben a Móricz-novella értelmezését választották, de az összehasonlító verselemzési feladatot is sokan oldották meg. A diákok a feladatsor első részét nehezebbnek ítélték, mint amire számítottak.

Klenyán Judit, a szegedi Eötvös József Gimnázium magyartanára azt mondta: ha valaki a négy év alatt tanult, annak nem okozott különösebb gondot a magyar érettségi feladatok megoldása.

Mint hozzátette: ha valakinek volt minimális olvasottsága, illetve az elmúlt négy évben két-három irodalomtörténeti korszakkal tudott azonosulni, akkor ezek nagyon könnyedén megírható dolgozatok voltak.

Ráadásul sok segítséget kaptak a feladatsor szerkesztőitől a diákok, például a szövegértési feladat során. Elmondása szerint az idei szerzők "igen erősen kanonizált személyek" voltak, így nagyon részletesen foglalkoztak velük az órákon.

A szaktanár szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján mind a szövegértés, mind a szövegalkotás a vártnál könnyebb volt. Emelt szinten is olyan szerzők kerültek elő, akik az órákon nagy figyelmet kaptak, így ez sem okozott meglepetést - fűzte hozzá.

A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákjai nagyon különbözően fogadták az irodalom feladatokat, az MTI által megkérdezett diákok többsége az érveléses feladatot választotta. A vizsgázók közül volt, aki "rosszabbra számított", míg mások szerint nem volt könnyű a feladatsor, de abban egyetértettek: az idén nem volt "bombameglepetés".

Molnárné Szecskó Ágnes, a gimnázium magyar szakos igazgatója az MTI-nek elmondta: a korábbi évek érettségi feladataihoz képest nagyobb olvasottságot és irodalmi tudást igényelt az idei vizsga.