A Dubrovka Színházat 2002 októberében, a Nord-Oszt című musical éppen futó előadását félbeszakítva foglalta el 42 csecsen terrorista. A 850 embert túszul ejtő fegyveresek követelése az orosz csapatok Csecsenföldről történő teljes kivonása volt. A háromnapos túszdráma végül - máig vitatott körülmények között - 130 ember halálával végződött. A terrorcselekményt feldolgozó mű szerzője a német színész és drámaíró, Torsten Buchsteiner; a darab ősbemutatóját 2006-ban tartották a stockholmi Dramaten Színházban.

Mint Forgács Péter rendező az MTI-nek felidézte, mikor a Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor felhívta telefonon, és megkérdezte, lenne-e kedve megrendezni a Nordostot, a 2002-es eseményekből szinte csak a hírre emlékezett. "Egy színházi embernek természetesen megmarad a fejében, ha egy színházban történik ilyesmi. De nem emlékeztem pontosan, hogyan végződött" - jegyezte meg.

A rendező azonban hozzátette, a kamaraelőadás három szereplőjével, Bodnár Erikával, Fullajtár Andreával és Pálmai Annával a következő időszakban sokat kutatták a témát, számos dokumentumfilmet is megtekintve, melyek között volt olyan, Csecsenföldről származó videó, amely Movszar Barajevet, a túszdráma kitervelőjét és megvalósítóját patetikus zenei aláfestéssel hősként mutatja be.

"Aztán egy idő után ezek nem kellettek. Rájöttünk, hogy sok dokumentarista jelleg, szándék van az előadásban, magában a szövegben is, de nem azt idézi fel, ami a Dubrovka Színházban történt, hanem az arról való beszédet, annak az elmesélését. Talán színházban ez érdekesebb. Azonnal lebuknánk, ha meg akarnánk idézni, valami illúziót kelteni, hogy mi történik ott, a Dubrovka Színházban" - szólt a darabról Forgács Péter.

Mint kiemelte, Buchsteiner semmi olyat nem mond, ami nem igaz. Úgy mutat be tényeket, úgy mondja el a történetet három nő szemszögéből, hogy a néző abból megtudhatja az eseményeket, és egy sokkal fontosabb dologgal gazdagodhat: három törésszögből nézve megérezheti, mi történt ezekben az emberekben.

"Valószínűleg ez a legérdekesebb benne: a tényeket el lehet olvasni a neten, de azt nem, hogy mi játszódik le a résztvevőkben 70-80 órányi idő alatt, akár a túszejtőben, akár a túszban, akár a harmadikban, aki mentős, és orvosi hitvallása szerint kívülállónak kell lennie. Hogy belül, a fejekben mi történik, erről nemigen számolnak be a híradások, pedig ez a legérdekesebb" - beszélt a darab sajátos megközelítési technikájáról a rendező.

Forgács Péter beszámolója szerint az előadás három figuráját ugyan Buchsteiner találta ki, de valós szereplők beszámolóit felhasználva: "írói találmány", hogy ki ez a három nő, mi történik velük, hogyan fonódik össze a sorsuk, de a darabban felbukkanó minden tény valódi.

Az előadás során a három színésznő ül a színházi nézőtérnek berendezett színpadon, és mesél. "Kicsit olyan ez, mint amikor a pszichoterápiában úgy meséltetik el az áldozattal a saját történetét, hogy azt fiziológiailag is újra átéli. Ennek ott az a lényege, hogy mindezt kimossa belőle, itt azonban ez nem történik meg: ők mondják, mondják, de az életük itt megakadt, mintha ottragadtak volna a Dubrovka Színház széksoraiban. Bár kijöttek, mégsem tudnak szabadulni onnan" - elemezte a darabot.

A rendező szerint Buchsteiner színműve nem ad feloldozást. A három nő - egy csecsen, egy orosz és egy lett - képében három kultúra, három gondolkodás, háromféle lélek találkozik, de a felvetett kérdések megoldatlanok maradnak. "A darab sem azért íródott, vagy azért adjuk elő, hogy megoldást vagy választ találjunk, hanem inkább nagyon erősen fest fel egy nagyon nehezen megoldható kérdést. Persze, hogy utálom ezt a csecsen lányt, aki odamegy, és bombát köt a derekára, mert nem szeretnék ott lenni. De van egy pont, ahol halálosan megértem őt, sőt akár még az a pont is elérkezhet, ahol még bele is tudom képzelni a helyzetébe magamat, és adott esetben azt mondom: lehet, hogy én is ezt tenném" - fogalmazott.

A Kamra előadásában Zurát, a csecsen lányt Pálmai Anna, Tamarát, a lett orvost Fullajtár Andrea, míg Olgát, az orosz asszonyt Bodnár Erika alakítja. A Nordost díszletét és jelmezeit Füzér Anni tervezte, a szöveget Török Tamara fordította.