Pénz beszél. És az ember?
május 10., kedd 18:00

• Szvetelszky Zsuzsa: Nem játék, de társas – Pletykák, barátok és ellenségek hálójában

Szvetelszky Zsuzsanna hálózat- és kommunikáció- és pletykakutató az ELTE oktatója. Szervezetek és települések informális hálózatainak kutatásával, a hálózatban transzformálódva terjedő információk, hiedelmek és történetek dinamikájával és elemzésével foglalkozik. Tudományos és alkalmazott kutatásainak célja egyaránt a rejtett, önszerveződő hierarchiák, folyamatok és célok feltárása, a vallott és a követett értékek összehasonlítása, a „normaszegés normájának” ábrázolása. Monográfiát írt a pletyka természetéről, a pletykakutatás elméletéről szóló cikkei a fizika és az evolúciós pszichológia nemzetközi folyóirataiban jelentek meg. A pletyka értékeiről többek között az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak tartott szemináriumokat.

„Mivel az érzelmi megfertőzés szempontjából a közvetlen kapcsolat igen fontos, feltételeztük, hogy embertársaink boldogsága annál nagyobb hatással van ránk, minél közelebb vannak hozzánk. Abból indulhatunk ki, hogy azok, akik például közelebb laknak egymáshoz, nagyobb eséllyel kerülnek kapcsolatba egymással, és így könnyebben befolyásolhatják egymás kedélyállapotát. A két ember közötti kapcsolatfelvétel gyakoriságát a köztük lévő földrajzi távolsággal hozhatjuk összefüggésbe. Vizsgálatunkban minden harmadik személy kevesebb mint egy mérföldre (1,6 km) lakott legjobb barátjától, de elég nagy volt a szórás, és voltak olyan barátok, akik több ezer mérföldre laktak egymástól. Arra az eredményre jutottunk, hogy ha egy barátunk, aki kevesebb mint egy mérföldre lakik tőlünk, boldog, boldogságunk valószínűsége 25%-kal növekszik. Ezzel szemben, ha barátunk boldog, de egy mérföldnél messzebb lakik, ez már nincs ránk hatással. Ehhez hasonlóan, ha házastársak együtt laknak, a boldogság átragad egyikről a másikra, de ha nem laknak együtt, nincsenek hatással egymásra. Ha egy testvér boldog, és kevesebb mint egy mérföldnyire lakik tőlünk, ez 14%-kal növeli boldogságunk valószínűségét, de a nagyobb távolságra lévő testvérek nincsenek jelentős hatással egymásra. Közvetlen szomszédunk boldogsága szintén növeli annak az esélyét, hogy boldogságot érezzünk, de a távolabbi szomszédok (még akkor is, ha ugyanabban a tömbben laknak) nincsenek kimutatható hatással egymásra.

Ezek az eredmények egyrészt arra mutatnak, hogy az emberek fizikai közelsége rendkívül fontos az érzelmi állapotok terjedése szempontjából, másrészt, a közvetlen szomszédok közötti kapcsolat erőssége azt mutatja, hogy a boldogság terjedése szempontjából a gyakori, személyes kapcsolatfelvétel legalább annyira fontos, mint a személyes kapcsolatok mélysége. Bár ezekben az esetekben egy bizonyos ideig tartó érzelmi állapot átadásáról van szó, eredményeink összhangban vannak az arcmimikával kapcsolatos, korábban említett munkákkal.”

(Részlet a Kapcsolatok Hálójában című könyvből)

• Lovrics László: Közös kassza – Gazdasági rendszerek hálózati modellezése

Lovrics László a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Különböző vállalati információrendszerekkel kapcsolatos tárgyakat tanít. Kedvencei ezek közül a Modellezés, az Intelligens rendszerek és a Hálózati biztonság. Ez utóbbin belül preferálja a Nyilvános kulcsú architektúrák oktatását, kutatását. Több tankönyv, jegyzet és számos cikk, konferencia-előadás szerzője, társszerzője. Több tárgy kidolgozásában részt vett, jelenleg éppen egy közgazdászoknak ajánlott interdiszciplináris hálózati ismeretek kurzus létrehozásán munkálkodik kollégáival. Hobbijai: logikai játékok, ördöglakatok, ír tradicionális zene (http://irmus.bke.hu/).

„Az új technológiák gyakran magasabb életminőséget kínálnak. Még az olyan alapvető találmányok is, mint a szivattyúk és a latrinák, hihetetlen mértékben javíthatják a még nem iparosodott országok távol eső vidékein élő emberek egészségét és anyagi jólétét. A kelleténél gyakrabban fordul elő azonban, hogy bár ezek a technológiák elérhetők, mégsem válnak be. A hálózatelemzésnek kezdettől fogva az volt az egyik legfontosabb megoldandó kérdése, hogy miként és miért fogadják el az emberek az újításokat, és hogyan adják át ezeket egymásnak a fejletlen gazdaságok előrevitele érdekében. Az újítások terjedése a népességben már a legelső kutatási témák között megjelent. A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek azt szerették volna megtudni, hogy miként lehetne megteremteni annak feltételeit, hogy a hatékonyabb mezőgazdasági módszereket a farmerek átvegyék egymástól. A közegészségügyi szakemberek arra szerettek volna választ kapni, hogy hogyan terjednek orvosról orvosra, családról családra a gyógyításban alkalmazott új módszerek. A profitorientált cégeket pedig az érdekelte, hogy hogyan terjednek a termékeikkel kapcsolatos kedvező fogyasztói vélemények.”

(Részlet a Kapcsolatok Hálójában című könyvből)

NETovább?
május 24., kedd 18:00

• Pintér Róbert: Lájkolom a lájkod – Az internet kapcsolatalakító ereje

Pintér Róbert a Szonda Ipsos online stratégiai igazgatója. Az ELTE-n végezett szociológiát és politológiát. Az ezredforduló óta foglalkozik hivatásszerűen az internet kutatásával és trendjeinek vizsgálatával, rendszeresen publikál is a témában folyóiratokban, szakkönyvekben. Megalakulásától az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (www.ittk.hu) munkatársa volt 2008 augusztusig. 2004 óta aktív blogger, legfrissebb posztjai az online kutatással foglalkozó CAWI blogon olvashatók. Az MR1 Petőfi Rádió internettel foglalkozó műsorának, a Netidők asztaltársaságának állandó tagja. Gyakori előadó az internettel foglalkozó konferenciákon.

„A közösségi oldalak sok felhasználója sorolja fel emberek százait, sőt ezreit is a barátaiként, közelebbről megnézve kiderül, hogy a Facebook átlagos felhasználóinak körülbelül száztíz barátjuk van.29 Világosan láthatóvá válik az is, hogy ezeknek csak egy része számít közeli barátnak. Annak megállapításához, hogy a „barátai” köréből ki áll közel valakihez és ki nem, megnéztük, hogy a Facebook hálózatán ki kinek a képét teszi fel a saját oldalára, majd ennek alapján kidolgoztuk a „látható barátok” módszerét a további vizsgálatokhoz. Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy két olyan ember, aki felteszi a hálózatra és azonosító felirattal is ellátja egymás képét, nagy valószínűséggel sokkal közelebb áll egymáshoz, mint azok, akik ezt nem teszik. Az egyik amerikai egyetem hallgatóinak körében (magát az egyetemet nem nevezhetjük meg) tanulmányoztuk az összes diák profilját a Facebook hálózatán, és amikor összeszámoltuk a barátaikról feltett képeket, úgy találtuk,hogy átlagosan 6,6 „látható barátjuk” volt.”

„A társadalmi interakciók évezredeken át kizárólag a szemtől szemben történő kommunikációra épültek. A technológia azonban megváltoztatta ezt a helyzetet az információk közzétételére és továbbítására szolgáló eszközök feltalálásával (ilyenek például a templomi harangok, a jelzőtüzek, a könyvek, a kürtök, a rádió és a televízió), valamint a személyek közti kommunikáció nagy távolságokat áthidaló formáinak megteremtésével (ezek közé tartoznak a levelek, a táviratok és a telefonhívások). Ma az online virtuális világok belakásának impozáns kilátásai mellett felhasználunk számos más kommunikációs és interakciós lehetőséget is, amelyek máris óriási tömegek körében váltak népszerűvé, noha még meglehetősen újak számunkra. SMS-üzeneteket küldünk, regisztrálunk a Twitter oldalain, e-mailezünk, blogokat írunk és látogatunk, azonnali üzeneteket váltunk, barangolunk a Google, a YouTube és a Facebook oldalain: olyan technológiák segítségével kommunikálunk egymással, amelyek alig néhány évvel ezelőtt még nem is léteztek. Még így is marad azonban néhány dolog, amit a technológia nem változtat meg.”
 

(Részlet a Kapcsolatok Hálójában című könyvből)

• Szabó György: Ember a végtelen térben – A tér feletti uralom megszerzése és elvesztése

Szabó György mérnök, térinformatikus, a BME egyetemi docense. Kutatási területe lefedi a tér regisztrálásával, modellezésével kapcsolatos tradicionális mérnöki és földtudományi területeket (mérnöki modellezés, geodézia, kartográfia, fotogrammetria, távérzékelés) és a földtudományok, térképészet, informatika integrációjával létrejött térinformatika műszaki, környezeti, társadalmi alkalmazásait. Számos térinformatikai témájú szakkönyv, tanulmány szerzője. A BME Építőmérnöki Karának 1983 óta oktatója. Ezen kívül szakirányú térinformatikai tárgyakat tanít a BME gazdaságtudományi és környezetmérnöki képzésében. Tudományos és oktatási tevékenysége mellett az utóbbi két évtizedben a Geomatik Kft. ügyvezetőjeként a térinformatika stratégiai, ipari feladatainak megoldásában is aktív szerepet vállalt.

„A körülöttünk lévő világ tárgyainak, jelenségeinek leírása, valósághű ábrázolása, a környezet viszonyait visszatükröző modell megalkotása az emberiség régi vágya. Az épített és a természeti környezet térbeli viszonyainak megismerésére, modellezésére, ábrázolására a korszak rendelkezésre álló „csúcstechnológiájára” támaszkodva korai civilizációktól napjainkig számos szakterület törekedett. Az Internet széleskörű elterjedése és a helyhez kötött információkhoz történő hozzáférés technológiájának egyszerűsödése jelentősen megemelte a térbeli adatokkal kapcsolatos mennyiségi, minőségi elvárásokat. A „közönséges felhasználók” megjelenése a napjainkig alapvetően stratégiai eszközként kezelt helymeghatározás, térképészet világban felborította az ez idáig specialista orientált megközelítést, teret nyitva az egyszerű polgár térbeli viszonyok megismerésével kapcsolatos igényeiknek. Az űrtechnika és információtechnológia által életre hívott térkezelést segítő eszközök megjelenése csillapította az adatéhséget, de a kezdeti örömök után a felhasználók szembesültek a digitális térbeli információk automatikus regisztrálása nyomán keletkezett adathegyek befogadási, értelmezési és személyiségjogi problémáival.”

(Részlet a Kapcsolatok Hálójában című könyvből)

Az egyetem fővédnöke: Csányi Vilmos
Az előadás-sorozat védnöke: Csermely Péter

Jegyinformáció:
3000 Ft / három alkalom
1500 Ft / alkalom
Jegyet a www.typotex.hu oldalon, a helyszínen, a Kossuth Klubban (1088 Múzeum u. 7.) és a Typotex boltjaiban (Olvasók Boltja: 1052 Váci utca 19-21., Index Könyvesbolt: 1024 Retek u. 33-35., 5. kerület Váci u. 19-21., ELTE Egyetemi Könyvespult: 1117 Pázmány Péter sétány 1/A, földszinti folyosó) vásárolhatnak.

Az előadások ideje alatt a Kapcsolatok hálójában és Az információ gyönyörű című könyvek 50%-os kedvezménnyel kaphatók!