A Giselle az egyik legrégibb, csekély változtatással eredetiben fennmaradt romantikus balett. Bár az eredeti koreográfiához minden alkotó hozzátesz valamit, igyekszik az egykori hangulatból és lépésanyagból minél többet megtartani - mutat rá a dalszínház kommunikációs irodája által az MTI-hez eljuttatott ajánló.

Giselle a balettirodalom egyik legnehezebb, legösszetettebb, legsokoldalúbb és legtechnikásabb főszerepe. A mostani felújításban négy kiváló balerina - Popova Aleszja, Kozmér Alexandra, Felméry Lili és Pap Adrienn - mutatkozik be a címszerepben.

A történet egy német erdőben játszódik, ahol az álruhás Albert gróf Giselle, az egyszerű parasztlány szerelme és menyasszonya, Bathilde hercegkisasszony között őrlődik. Amikor kiderül, hogy Albert vőlegény, Giselle beleőrül fájdalmába, majd holtan esik össze.

A lelkiismeret-furdalástól gyötört ifjú éjjel a temetőben szeretne végső búcsút venni kedvesétől. Éjfélt üt az óra. Az erdőt villik - esküvőjük előtt meghalt lányok szellemei - lepik el, hogy halálra táncoltassák az arra tévedőket. Myrtha, a villi-királynő Albertnek is ezt a sorsot szánja, de Giselle kegyelmet kér szerelmesének.

Az Adolphe Adam zenéjére, Perrot, Coralli és Petipa által készített koreográfiát Eldar Aliev, az együttes megbízott igazgatója állítja színpadra.

Kozmér Alexandrát, az első magántáncosnak újonnan kinevezett Bakó Mátét, valamint Oláh Zoltánt, Cserta Józsefet és Arhangelszkij Vlagyimirt is láthatja a közönség a főszerepekben.

A Giselle 1841-ben kerül először színre Párizsban, Jean Coralli és Jules Perrot koreográfiájával. Az ősbemutatón Carlotta Grisi és Lucien Petipa táncolta a két főszerepet. Később Szentpéterváron Marius Petipa némileg modernizálta a mű mozgásvilágát - ebben, a máig legismertebb verzióban a cári balett sztárjai, Maria Gorsenkova, Anna Pavlova és Tamara Karszavina alakították a főszerepet.

A magyar bemutatót 1958-ban tartották.