irodalom
Előadásában a szakember felidézte, hogy a Google, a napjainkra óriáscéggé lett amerikai internetes kereső tizenkét évvel ezelőtt egyszerű keresőmotorként indult. Fokozatosan felismertük azonban, hogy sokan olyan tartalmakat keresnek, amelyek nem érhetők el online, hanem múzeumokban, könyvtárakban vannak, ezért indították el digitalizációs projektjüket. Simon Morrison kifejtette, hogy a hozzáférés biztosításán kívül ez biztonsági célokat is szolgál, hiszen például egy természeti katasztrófa esetén a tartalom nem vész el.
Mint elhangzott, a Google Books 2004-es elindítása óta több mint 15 millió könyvet digitalizáltak, ennek során világszerte 43 könyvtárral – ebből 12 európaival – és mintegy 35 ezer könyvkiadóval működtek együtt.
Európában csak szerzői joggal már nem védett könyveket szkennelnek be, az Egyesült Államokban azonban még védett könyvekből is közöltek kivonatokat. Ez ellen perre mentek egyes amerikai kiadók, és bár végül sikerült megegyezni velük, a bíró elutasította az egyezséget. Simon Morrison ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem szegte kedvüket, és továbbra is azon dolgoznak, hogy minél több kulturális értéket tegyenek hozzáférhetővé a lehető legszélesebb kör számára.
A Google Bookson a könyvekből kivonatok olvashatók, mellettük linkekkel, amelyek kereskedőkhöz irányítják az érdeklődőket, ahol meg is vásárolhatják a köteteket. Simon Morrison a magyar kiadókat is arra biztatta, hogy éljenek az ajánlattal, hiszen ez erős marketing és értékesítési lehetőséget jelent számukra.
A menedzser úgy vélte, hogy az e-könyveknek különösen nagy szerepük lehet azoknak a könyveknek a hozzáférhetővé tételében, amelyeket még szerzői jog véd, de már nincsenek nyomtatásban.
"A legtöbb nyugati országban a szerző halála után 70 év a szerzői jog időbeli hatálya, a könyvek azonban rendszerint legfeljebb egy-két kiadást élnek meg, azután kikerülnek a forgalomból. Becsléseink szerint a könyvek 75 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Az e-könyv segíthet új életet lehelni ezekbe a kötetekbe" – emelte ki Simon Morrison. Arra is kitért, hogy az úgynevezett árva könyveknél – amelyeknél a szerzői jog tulajdonosa nem lelhető fel – a Google olyan megoldásokat keres, amelyek előnyösek a jogtulajdonosnak, ha előkerülne.
Simon Morrison végül megjegyezte: sokakban kelt aggodalmat, hogy magáncégek is beszállnak a könyvek, a közgyűjtemények digitalizálásába, "és ezt mi megértjük, de úgy véljük, hogy az együttműködés minden fél számára előnyös megoldáshoz vezet".