Perczel Anna, az egyesület elnöke hangsúlyozta: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezete, az UNESCO először 2008-ban fogalmazta meg aggályait a világörökség részét képező városrész megóvásával kapcsolatban.

A magyar állam, illetve a kerület akkor egyéves, később újabb kétéves türelmi időt kapott a jogellenes bontások és beépítés leállítására. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2011 január végén küldte meg a megőrzési állapotjelentést az UNESCO-nak.

"A jelentés nem állít valótlant, de semmitmondó, sőt, egyes helyeken cinikus. Lényegében elismeri, hogy a gettó határainak feltárásán kívül semmi sem történt, és a problémák megoldását a 2011-re ígért világörökségi törvénytől várja. Úgy látjuk, hogy a KÖH és a VII. kerület eddig nem vette figyelembe az UNESCO elvárásait" - fogalmazott Perczel Anna.

Az ÓVÁS! szerint az UNESCO kérései közül nem valósult meg a kiadott bontási és építési engedélyek felülvizsgálata, a befektetőkkel való tárgyalások azonnali megkezdése a műemléki szempontok érvényesülése érdekében, sőt újabb, az egyesület szerint elfogadhatatlan engedélyeket is kiadtak régi épületek bontására, átalakítására.

"A zsidónegyedben nagy udvarok és kertek találhatók, és ezt az UNESCO védendő értéknek tartotta. Ennek ellenére a hatályos kerületi szabályozási terv sűrűbb beépítést engedélyez. Véleményünk szerint azonnal hatályon kívül kell helyezni ezt a törvénysértő tervet, és változtatási tilalmat elrendelni az új szabályozási terv érvénybe lépéséig, amelyre sajnos valószínűleg két-három évet is várni kell" - fogalmazott az ÓVÁS! elnöke.

A VII. kerület 2008 szeptemberében elfogadott szabályozási tervét civil szervezetek a közigazgatási hivatalnál támadták meg, amely jogszabályba ütközőnek találta azt. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is arra a következtetésre jutott egyéves vizsgálata során, hogy a terv több ponton alkotmányos aggályokat vet fel az épített örökség védelme és a környezetvédelem terén. Az egyesület három másik civil szervezettel az Alkotmánybírósághoz is fordult az ügyben, de döntés még nem született.

Az ÓVÁS! szerint a régi épületek lebontása többek között azzal magyarázható, hogy máig nem dolgoztak ki olyan gazdasági ösztönző rendszert, amely a felújítást támogatná az új, magasabb épületek emelése vagy a ráépítés helyett. A KÖH januári jelentése az ösztönző rendszer életbeléptetését akkora ígéri, amikor a gazdaság fellendülésbe fordul.

Perczel Anna pozitív példaként emelte ki, hogy a Bécsi utcára tervezett beruházás esetében a KÖH kiállt a bontások ellen a városkép védelmére hivatkozva.

"Ha ezt a zsidónegyed esetében is alkalmaznák, nem lenne semmi gond" - mondta. Az ÓVÁS! elnöke szerint a régi zsidónegyed védelme többek között azért nehezebb a Bécsi utcáénál, mert a zsidónegyedben darabonként, lépésről-lépésre bontják le az épületeket, így nem azonnal szembeötlő a folyamat.