"A Pinceszínháztól érkezett a felkérés, hogy írjak egy darabot Leni Riefenstahlról. Először nem akartam elvállalni, mert úgy éreztem, hogy nem fogom szeretni a hősnőmet, és így nem szeretem majd megírni a darabot sem.

De aztán elolvastam róla sok mindent, és ha nem is szerettem meg bensőségesen, csodálni elkezdtem (...) Izgatott a személyisége, mert nagyszabású ember volt, a hazugságban is nagyszabású és rendkívül következetes. Soha nem lépett ki a magának kitalált szerepből" - mondta Forgách András a pénteki ősbemutató előtt az MTI-nek.

Az író beszámolója szerint a sokak által Hitler propagandafilmesének tartott művész "nagyon nagy tehetség, de nagyon hazug ember" volt: régen tudható azonban, hogy az erkölcs és a tehetség nem függ össze - jegyezte meg. Hogy a tehetséget és a hazugságot egyszerre ábrázolja, Forgách András hősnője életének három korszakát is megírta. Leni különböző alakjait Almási Éva, Pápai Erika és Marjai Virág alakítja, mellettük Szegezdi Róbert látható többféle férfiszerepben.

"Van egy 25, egy 50 és egy 100 éves szereplőm, akik három változatban adják elő az életüket, és a néző eldöntheti, melyikük és mikor hazudik, össze tudja vetni a különböző változatokat. De mindegyik a maga igazságát mondja, és mindegyik Leni hű önmagához, csak az összevetésnél derül ki a turpisság" - fogalmazott.

Mint Forgách András hozzátette, a fiatal Riefenstahl meg akarja csinálni a karrierjét, beleveti magát az életbe. Az 50 évesnek van a legnehezebb dolga, mert ő az, akin a háború után számon kérik a tetteit, míg a legszórakoztatóbb, a 100 éves visszanéz az életére, de még akkor is történnek vele olyan dolgok, amelyek mással 30 évesen sem. A különböző Lenik néha egymás jeleneteiben is felbukkannak, sőt, előfordul, hogy a három alak egyszerre van a színpadon, de a velük beszélgető Adolf Hitler egy lénynek veszi őket.

Noha Riefenstahl életművének megítélését erősen beárnyékolja, hogy munkái - elsősorban a filmtörténeti jelentőségű Az akarat diadala (1934) és az Olimpia (1936) - a nemzetiszocialista propaganda nagy hatású eszközeivé váltak, az író hangsúlyozza: a darab nem akar ítéletet mondani, ezt a feladatot a nézőkre bízza.

A Bagó Bertalan által rendezett LÉNI (vagy nem Léni) díszletét és jelmezeit Vereckei Rita tervezte; az előadás zenéje Horváth Károly munkája.