A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először - Mátyás király születésnapjának tiszteletére - 1931 februárjában adta át a kormányzó.

Kitüntetésben részesült többek között Berzeviczy Albert történettudós, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós, Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész.

A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom. Az utolsó Corvin-kitüntetést Lehár Ferenc zeneszerző vette át 1943-ban. 1930 és 1943 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot.

Ötvennyolc év után, az első Orbán-kormány idején honosították újra a Corvin-lánc díjat. A kitüntetésekről szóló törvényt 2000 februárjában módosította az Országgyűlés a Corvin-kitüntetések újbóli adományozhatósága érdekében.

A módosítást éles politikai vita előzte meg: míg a koalíció úgy érvelt, hogy a jogilag soha meg nem szüntetett díjak felélesztése nem Horthy Miklósnak szóló tisztelgés, hanem a Mátyás király nevét őrző kitüntetési hagyomány folytatása, addig az akkori ellenzék, az MSZP és az SZDSZ szerint e kitüntetésekben megjelenik a Horthy-korszak szellemisége. Lényegében ez a kritika volt az oka a kitüntetés "elfelejtésének" a 2002-es kormányváltás után, s a díjat nem adták ki.

A 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány másodszor is újra kívánja éleszteni a Corvin-lánc kitüntetést. A miniszterelnök április 1-jei hatállyal Granasztói György történészt nevezte ki a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé.

A kitüntetést a kormányfő ítéli oda olyan személyeknek, akik kimagasló érdemeket szereztek a magyar tudomány, művészet, oktatás és művelődés föllendítése terén. A Corvin-láncot birtoklók száma nem haladhatja meg a 12 főt; az elhunyt kitüntetett helyébe lépőt a többi díjazott jelöli ki.

A Corvin-lánc kitüntetettjei a Corvin-lánc testület tagjai. 2001. december 1-jén Nemeskürty István irodalomtörténészt választották az évente egyszer ülésező Corvin-lánc testület elnökévé. A testület célja a tehetséges tudósok és művészek képzésének, kutató és alkotó munkájának támogatása, valamint munkásságuk Magyarországon és külföldön történő megismertetésének előmozdítása.

A grémium felkérésre véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást és művelődést érintő, valamint a nemzet sorsát, jövőjét befolyásoló kérdésekről. Minden kitüntetett háromévente egyszer, egytől három évig terjedő időtartamra jelölhet egy ösztöndíjast, aki alkotó tevékenységének támogatására havonta nettó 500 ezer forint juttatásban részesül.

Az újrahonosított kitüntetést elsőként - 2001. augusztus 14-én - a 2003. szeptember 9-én elhunyt Teller Ede világhírű atomfizikus vehette át San Franciscó-i otthonában.

2001. augusztus 24-én Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológus (2002. augusztus 15-én elhunyt), Lámfalussy Sándor közgazdász-bankár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Lukács János (John Lukacs) történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Szabó Magda Kossuth-díjas író (2007. november 19-én elhunyt) kapta meg a kitüntetést.

2001. december 1-jén Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült a kitüntetésben. A kitüntetettek közül hárman elhunytak, így jelenleg kilenc tagja van a Corvin-lánc testületnek.